Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - KRÓNIKA - Benda Kálmán: A Magyar Országos Levéltár 1966–1975. évi kutatási tervének teljesítéséről / 156–157. o.

159 A forrásközlések csoportjában is több nagyjelentőségű kiadvánnyal találkozunk. A közös és a magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek, valamint az Iratok az ellenforradalom történetéhez c. , még az előző tervidőszakokban elinditott sorozatoknak több fontos kötete elkészül és megjelenik. Megkezdi az OL az 1526 előtti magyar törvények régóta várt és nehezen nélkülözött kritikai kiadását (A tervidőszakban az 1301-1526 közti periódus készül el.) Elkészül a Zsigmond-kori oklevéltár ül. kötete. (Sajnálatos viszont, hogy ez a fontos forráskiadvány viszonylag lassan halad előre. Az utolsó, II/2-es kötet 1958-ban jelent meg, s mivel egy kötet 5-6 év iratanyagát öleli fel, ilyen tempóban mintegy 100 év kellene a befejezéshez. Nem volna lehetséges az oklevéltár szerkesztőjének munkáját nagyobb munkatársi segitség adásával megkönnyiteni és meggyorsitani?) - Nagyjelentőségűnek látszik és valóban nemzetközi érdeklődésre tarthat maid számot az 1973-ra 108 ives terjedelemben elkészülő kiadvány : A dégi szabadkőműves iratok. (Nem tul rövid ez a határidő, egy egy ember által készített ilyen nagy terjedelmű kiadvány esetében?) Nélkülözzük viszont ebben a tervben az 1966-70-es tervidőszak 3 kiadványát: 1. , Az Árpádház i királyok okleveleinek kritikai jegyzékét. 1920-1301; 2., Az osztrák államtanács és Magyarország. 1761-1768; 3. , Batthyány Lajos miniszterelnöki iratai. 1848. Az első kettőt az előző terv időszakban félretették, felvetem, nem lehetne-e, legalább az elsőt elővenni. A 3. alatt jelzett munka (külső munkatárs szerkesztésében) 1970-ben indultam föltehetően tévedésből maradt ki. Jelentős állomásához érkezik 1975 végére a közigazgatás és a hivataltörténet is. Elkészül többek közt a Magyar és a Szepesi Kamara teljes monográfiája, Erdély kormányzata 1790-ig, az 1848/49-es minisztérium, az 1849-1867, majd az 1867-1944 közti államigazgatás és külön a Szociális igazgatás történeti feldolgozása. Ezzal a magyar közigazgatási és államigazgatás legfontosabb szerveinek működése (a kancellária hiányzik még), ismertté válik,- vajon nem nyitja meg ez az útját annak,hogy az Ember Győző által irt Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Bp. 1946) folytatásaként elkészüljön a magyar közigazgatás egységes és részletes áttekintése 1944-ig ? És vajon nem volna-e érdemes (részben a rendelkezésre álló osztrák közigazgatástörténeti kiadványok felhasználásával) a bécsi kormányszervek magyarországi működését is egy áttekintő munkában feldolgozni? Végül felvetem, hogy miután annyi év után az OL most újra rendelkezik szakképzett turkológus levéltárossal, nem lehetne tervbenni a XVI-XVII. századi török hódoltság közigazgatásának rendszeres feldolgozását? A tervben emiitett történeti-statisztikai és helytörténeti lexikális kiadványokat, melyek nagyrészt más intézményekkel közösen készülnek, itt csak jelezve, végül még egy javaslatot tennék kiegészitésül. Régóta húzódó megoldatlan problémája történetírásunknak a történeti életrajzi lexikon hiánya. Nem népszerű változatra gondolok, hanem levéltári kutatáson alapuló, tudományos apparátussal ellátott kiadványra, mely átgondolt rendszer alapján választja ki a feldolgozásra kerülőket, - ahogy ez a munkálat már a szomszéd népek történeti kutatásában is szinte mindenütt folyik. Több évtizedes vállalkozás volna ez, - elkészítését azonban ugy látom, csak az OL szervezhezheti meg. Ha az archontológiai kutatások elindulnak, a két munkálat bizonyos fokig párhuzamosan, sőt együtt futhat. Ember Győző főigazgató tervjelentését igy fejezi be : "Igyekeztünk olyan témákat válasz tani, amelyek feldolgozására - megítélésünk szerint - a történettudománynak a mi kutatási területünkön leginkább szüksége van. Ezt az igyekezetünket nagyon megkönnyítette volna és eredményesebbé tehette volna, ha a történettudománynak lenne országos tervkoncepciója, amelyet figyelembe vehettünk volna. E koncepció hiányát erősen érezzük. Az Akadémia illetékes testületi szerveitől legfőbb segítségként kutató munkánkhoz - ezt várjuk." Mégegyszer leszögezve azt a véleményemet, hogy az OL 1970-75-ös tudományos kutató terve fontos témákat választott ki feldolgozásra és forrásokkal való dokumentálásra, igy ezeknek a munkáknak elkészülte az egész magyar történettudománynak hasznára lesz, - az országos tervkoncepcióról mondottakat a Történeti Bizottság szives figyelmébe ajánlom.