Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - KRÓNIKA - Kállay István: Nemzetközi igazgatástörténeti konferencia Siklóson / 149–153. o.

KÁLLAY ISTVÁN : 149 Nemzetközi igazgatástörténeti konferencia Siklóson A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudom£nyi Kara a Magyar Jogász Szövetség Jogtörténeti Szakosztályának, a pécsi Akadémiai Bizottságnak és a MTA Jogtörténeti Kutatócsoportjának közreműködésével 1972. május 18-20-án Siklóson nemzetközi igazgatástörténeti konferenciát rendezett. A konferencia témája : a közép-európai államok közigazgatásának fejlődése az utolsó száz évben. A konferencia szervezője, Csizmadia Andor pécsi egyetemi tanár, megnyitójában elmondotta, hogy a nemzetközi együttműködés közös kutatási témák kidolgozásával és megvitatásával 1954-ben kezdődött. A programba időközben a szomszédos baráti országok, elsősorban a szovjetek, lengyelek, jugoszlávok, valamint az osztrákok, németek, bolgárok és románok is bekapcsolódtak. Az utóbbi időben előtérbe került a közigazgatástörténet müvelése. A nemzetközi jogtörténész szervezet, az Association Internationale d'Historie du Droit elnöke, Jean Gaudmet professzor is részt vett a siklósi konferencián, felkarolta a kezdeményezést és támogatja egy, a szervezethez kapcsolódó közigazgatástörténeti bizottság létrehozását. Csizmadia professzor rámutatott arra, hogy Magyarországon a közigazgatástörténet elhanyagolt volt, bár a levéltári hivataltörténet majd a köz igaz gatástudomány felkarolta a diszciplínát. Külön kiemelte Ember Győző és Sashegyi Oszkár XVI-XIX. századról szóló közigazgatástörténeti munkáit. Utalt arra, hogy az Akadémia egyik távlati tervébe a közigazgatás fejlesztésének kérdéseit állította, a fejlesztés azonban nem lehetséges a korábbi fejlődés ismerete nélkül. A köz igazgatástörténet, különösen ha az elmúlt évtizedek fejlődését dolgozza, fel, számos olyan eredményt tud átadni a maj gyakorlatnak, amelynek felhasználása a modern közigazgatást elősegíti. A konferencia a referátumok nagy száma - több mint ötven - és a közigazgatástörténeten belül a témák meglehetős divergenciája miatt, öt szekcióban fejtette ki munkáját. Az első szekció a közigazgatás fejlődésének általános és összehasonlító témakörét tárgyalta. A második és harmadik szekció a közigazgatási ügyekben való birói közreműködéssel, illetve a kulturális igazgatás kérdéseivel foglalkozott. A negyedik szekció fotémája a helyi igazgatás, az ötödiké a szakigazgatási ágak és az ellenőrzés kérdése volt. A konferencián felszólalók referátumaikat sokszorosítva előre benyújtották, illetve a rendezőség megküldte azokat a többi résztvevőknek. így a konferencián a felszólalók, sokszorosított előadásaikra hivatkozva, téziseket fejtettek ki. Ez tette lehetővé, hogy a nagyszámú felszólaló mind szóhoz jusson. A konferencia nyelve német és francia volt. A továbbiakban szekciók szerint ismertetem a konferencia munkáját, kiemelve a levéltárosokat közelebbről érintő témákat. I. szekció : A közigazgatás fejlődési tendenciája. Ebben a szekcióban az egyik alapvető előadást Csizmadia Andor professzor tartotta, a "Reformtörekvések a magyar közigazgatásban 1944-ig" cimmel. Megállapította, hogy habár a kiegyezés után az 1848 előtti közigazgatás elemei - főleg a kevésbé modern helyi igazgatási szervek tovább éltek, a neoabsolutismus évei nem multak el nyomtalanul a magyar közigazgatás felett. A virilisták szerepe az önkormányzatokban, az állami pénzügyek szervezeti és tételes jogi szabályozása és más közigazgatási újítások, mint pl. a községi illetékesség, túlélték a kiegyezés előtti .korszakot. Külön kiemelte az előadó a minisztériumok újjászervezését és a közigazgatásnak a biráskodástól való különválasztását. A továbbiakban részletesen ismertette az egyes kormányok igazgatási reformjait. Megállapitotta, hogy a közigazgatás igazi reformjának feladata a szocialista államra maradt. Erwin Melichar, bécsi jogtörténeti professzor, az osztrák államigazgatási szervezet 1867 óta való fejlődéséről tartott előadást. Az általános államigazgatás szervezetét először az