Levéltári Szemle, 22. (1972)
Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - IRODALOM - Bácskai Vera: Hajdúdorog története. Szerk.: Komoróczy György. Hajdúdorog, 1970. / 145–146. o.
145 vállalattörténet iránt érdeklődő kutatóknak. Foerőssége többek között abban is kereshető, hogy a többi tanulmánynál erőteljesebben támaszkodik - forrásanyagának bevallott hézagosságát pótlandóa helytörténeti kutatók számára is oly sok kincset tartogató Országos Levéltár különböző f Ondjaira ! A kötet befejező tanulmányai az ellenforradalmi és a felszabadulás utáni korszakokhoz kapcsolódnak. Kanyar József ezúttal amint iró "A földreform gazdasági és társadalmi következményei Somogy megyében az 1935. évi mezőgazdasági statisztikai felvételek tükrében" c. feldolgozásával tűnik ki. Mint e tárgykör legnagyobb ismerője uj oldaláról mutatja be Somogy megye életét a két világháború közti ellenforradalmi korszak legfontosabb statisztikai felmérésének tükrében, hogy azután joggal állapithassa meg : "A parcellázás rangjára degradált földreform- kihasználva a nincstelen és a kisparaszt földéhségét - azt bérmunkásként a nagybirtokhoz láncolta. " Végül Andrássy Antal tölti be "Az MKP tevékenysége és az 1945-ös választás Somogy megyében" cimü dolgozatával az évkönyv utolsó, befejező részeit. Tanulmánya változatos forrásanyagra és nagyszámú visszaemlékezésre támaszkodik. Krónikaszerü pontossággal előre haladó, őszinte, az eredményeket és hibákat egyaránt bemutató müve méltó módon zárja le a felszabadulás nagy élményével is gazdagodó, különben pedig külső kiállításában is igényes, szinvonalas kiadványt. Kivánjuk, hogy Somogy megye Levéltára a jövőben is folytatni tudja szervesen egymásra épülő évkönyveinek eddigi szép sorozatát. S árköz i Z olt án » Hajdudorog története Szerk. : Komoróczy György, Hajdudorog, 1970. 344 1. A kötet Hajdudorog történetét eddig feltáratlan gazdag levéltári forrásanyagon alapuló, korszerű tudományos módszerrel megirt szinvonalas tanulmányok sorában mutatja be. E tanulmányok váltakozó részletességgel a község fejlődéstörténetének legfontosabb kérdéseit, korszakait világítják meg, s lényegében áttekintést adnak Hajdudorog egész történetéről. A szerkesztő előszavával ellentétben én mégsem nevezném a munkát Hajdudorog monográfiájának. E megállapítás nem elitélő, hiszen a szerkesztő már előszavában hangsúlyozza, s a tanulmányok szerzői is minduntalan utalnak arra, hogy kutatási területükön még számos olyan kérdés vár tisztázásra, melyek megoldása nélkül nem lehet a teljesség igényével a község monográfiáját megirni. így csak helyeselni lehet a jelenlegi megoldást, azt hogy a már feltárt adatok puszta felsorolása, kronologikus vagy tematikus egymásmelléhelyezése, vagy hangzatos frázisokkal való összekapcsolása helyett - mely módszertől helytörténetirásunk sajnos még nem szabadult meg -, a látszólagos teljességről lemondva a fejlődés alapvető, leglényegesebb kérdéseire korlátozzák a kutatást. A fejlődés fő vonalának bemutatása - ez az a vezérfonal, mely a különböző tárgyú, és néha a részletkérdésekben eltérő véleményt nyilvánitó tanulmányokat összefűzi és viszonylag szerves egységbe kovácsolja. A kötetnek nagy erénye az is, hogy a szerzők bátran tárják az olvasó elé a megoldatlan problémákat, fehér foltokat is. Ezáltal nem csak egy-egy korszak feldolgozásával, vagy egy-egy problémakör tisztázásával, de a további feladatok kitűzésével is hozzájárulnak Hajdudorog majdani teljes, átfogó történeti monográfiájának előkészitéséhez. A kötet első három tanulmánya - M. Néppel Ibolya , Mesterházy Károly és Módy György tollából - a tárgyi emlékek és a szűkös irott források alapján összegezi röviden a község történetét az őskortól a hajdúk megtelepedéséig.
