Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - IRODALOM - Sárközi Zoltán: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv II. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1971. / 143–145. o.

143 Több dokumentum most lát először nyomtatásban napvilágot, s még több azoknak a száma, amelyek ma már csak nehezen hozzáférhető egykori kiadványok részei. A forrásfeltárás a bázist képező Fővárosi Levéltár fondjain kivül kiterjedt az Országos Levéltárban és a Párttörténeti Intézet Archívumában őrzött iratokra. Meg kell azonban jegyeznünk azt is, hogy az olvasókönyv-jelleg mellett sem érthető néhány dokumentum közlése ül. újraköz­lése. Ezek között említhetjük a 173, 175, vagy a 196, 197. sz. iratokat - Károlyi Mihály képviselő­házi beszéde a MÁV gépgyári sortüzről, Jászi Oszkár beszéde Szabó Ervin temetésén, Szamuely Tibor beszámolója moszkvai tapasztalatairól, Varga Jenő egy beszéde a budapesti Munkástanács­ban - amelyek bár igen fontos és jelentős eseményekkel foglalkoznak, kevésbé kötődnek konkrétan a fővároshoz. Az iratok közlése formailag általában kielégítő, noha a kihagyások gondolatjellel való jelölése - pontozás helyett - zavaróan hat. Megjegyzem, hogy - a kötet bevezetőjében foglaltakkal elleniében - a dokumentumok előtt nem regeszták, hanem csak cimek találhatók. Végül annyit, hogy a kronológiai táblázat igen hasznos, és hasonlóan hasznos lett volna egy névmutató is, amelyben a jelenleg jegyzetben található több száz nevet össze lehetett volna foglalni. Ge c s ényi Lajos Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv II. Szer. : Kanyar József, Kaposvár, 1971. 307.1. A Kanyar József levéltárigazgató szerkesztésében megjelenő évkönyv II. kötete ugyanolyan értékes helytörténeti kiadvány, mint amilyen a megelőző kötet volt. A tanulmányok legtöbbje is­mét uj eredményekkel gazdagítja eddigi ismereteinket. Változatlanul nagy teret kaptak még a me­zőgazdaság fejlődését bemutató feldolgozások, de már uj szinfoltot jelentenek pl. az üzemtörténeti cikkek. Az évkönyv n. kötete vázlatosan átöleli az elmúlt évezred szinte teljes hazai történetét, annak legjelentősebb csomópontjairól adva igen jellemző, természetesen helyi vonatkozású met­szeteket. A szerkesztő munkáját dicséri, hogy ujabb munkatársakat és rangos lektorokat tudott megnyerni vállalkozása számára. A kötet három nagyobb tanulmánycsoportra tagolható. Az első részben kaptak helyet a középkorral foglalkozó vagy arra is visszautaló irások. Kár, hogy az időbeni egymásután miatt egészében nem kerülhettek egymás mellé a mezőgazdasági, illetőleg az ipari-közlekedési tárgyú tanulmányok, melyeknél a szakágazati egybetartozást - véleményem szerint - erőteljesebben kellett volna érvényesíteni. Rátérve az egyes tanulmányokra : Magyar Kálmán széleskörű kutatásokra és jelentős jegyzetanyagra támaszkodó tanulmányá­ban, melynek cime "Adatok a középkori Szentgyörgy névadás somogyi forrásaihoz", azt bizonygatja, hogy a magyar államalapítás korai századaiban e tájon milyen erős volt a bizánci kereszténység befolyása. A szerző dicséretére válik,hogy Csóka F. Lajos lektor gyakran eltérő véleményének a megfelelő jegyzetekben sürün helyt adott. Egyetlen apró észrevételünk van csupán : a "tót" népnevet ma már csak idézőjelben szoktuk használni. (8.1.)

Next

/
Thumbnails
Contents