Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - IRODALOM - Sárközi Zoltán: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv II. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1971. / 143–145. o.

144 Komjáthy Miklós e számban is folytatja "A Somogyi konvent II. Lajos kori oklevelei az Országos Levéltárban" cimü munkáját, melyben nagyrészt a Báthory-család birtokaira vonatkozó oklevelek regesztáit közli, még pedig az átlagot jóval meghaladó terjedelemben. A somogyi helytörténeti kutatók nagy érdeklődése arra késztette a szerzőt, hogy egy későbbi időpontban - amint irja - "A korábbi századok regesztáit is elkészítsem majd." Megható a szerző törekvése, aki - saját szavai szerint - a modern, ipari társadalomban élő emberhez igyekszik a török hóditás nyomán elpusztult, középkori Somogy megye történeti világát a megmaradt irásos dokumentumok segítségéve 1 közelebb hozni. Szakály Ferenc : "A babócsai váruradalom 1561-es urbáriuma és a babócsai vár 1563-as leltára" cimmel rövid történeti bevezető után jelentős, eddig kiadatlan vizsgálati jegyzőkönyvet (urbárium) és egy kétnyelvű (német, illetve latin-magyar) leltárt ad közre. A dokumentumok egyrészt bemutatják - visszautalva a középkori állapotokra is - a végvárhoz tartozó mezővárosok és falvak terheinek súlyosbodását a második jobbágyság korszakát előkészitő major-gazdálkodás kialakulásának korszakában, másrészt pedig felszerelésének ismertetése révén bepillantást adnak a vár belső életébe. A szerző alapos és gondos magyarázatokkal is ellátta a közölt okmányokat. Fallenbüchl Zoltán : "Somogy megyei diákok a XVIII. század derekán" c. tanulmányában a török hóditás utáni korszak helybeli iskoláztatásának mostoha körülményeire hivja fel a figyelmet. Bencze Géza : "A Kapós vízrendezési munkálatai Somogyban (1820-1835)" c. dolgozatában lényegében folytatja az I. kötetben e tárgyról írtakat. Bemutatja az árugabona termelésben érdekelt nemességnek azt a törekvését, hogy a Kapós folyó szabályozásával biztosabb alapokra helyezze, illetőleg kiterjessze az agrikulturát mind Somogy-, mind pedig Tolna-megyében. A nemesség pénzbeli adományain kivül a vizmentesitéshez nagyban hozzájárult a jobbágynép által szolgáltatott, pénzes közmunka is. A feldolgozás a kapitalizmus előtti korszak vizlecsapoló törekvéseinek állit méltó emléket. Az üzemtörténeti értekezések sorát Lehmann Antal nyitja meg "Adatok a szentlukai üveghutáról (1807-1808)" cimmel. E praekapitalista üzemet a Festetics-család alapította. A feldolgozás a Somogy megyei Levéltárban található üzleti, könyvelési anyagra támaszkodik. A huta nyersanyag- és energia ellátásával, továbbá munkásainak bérezésével, termelési adataival és piaci körzetével foglalkozik. A magyarázatokkal, ábrákkal és kimutatásokkal teletűzdelt tanulmány kiemelkedő - ha nem is úttörő alkotás. Tóth Tibor : "Az ellenőrzés és irányítás rendszere a reformkori mernyei uradalomban" c. munkája az előző kötetben ugyancsak a szerző által érintett gazdaság egy korábbi szakaszáról ad a Piarista Rend által kibocsátott instrukciók, rendeletek, utasítások részletes ismertetése alapján áttekintő üzemgazdasági és igazgatási képet. A agrártörténeti részhez tartozik Simonffi Emil : "Elkülönítés és tagosítás Kaposváron a jobbágyfelszabadítás után" c. cikke, melyet a kötet egyik kimagasló alkotásának tartok. írója a kérdés'egyik legjobb ismerője, aki itt csak rész-eredményeket közöl egy Kaposvár város és az Esterházy uradalom közti kapcsolatokat megvilágító, előkészületben levő, nagyobb müvéből. Örömmel üdvözöljük e kötetben Erdősi Ferenc : "Adatok az egykori Dráva-hajózásról és annak Barcs fejlődésében betöltött szerepéről" cimen irt müvét. A tanulmány részletes képet ad a gőzhajózást megelőző folyamszabályozásokról, továbbá Barcsnak mint kikötőnek s mint Somogy megye második legnagyobb ipari központjának egész kapitalizmus-kori gazdasági fejlődéséről. A vállalattörténeti alkotások legrangosabbja Jenéi Károly tollából jelent meg "A Mezőgazdasági Ipar Rt. Somogy megyei üzemei 1890-1948" cimmel. Az ország egyik legnagyobb cukoripari vállalkozása legfontosabb nyersanyag bázisát, majd jelentős cukorgyárát éppen Somogy megyében és Kaposváron találta meg, illetőleg építette ki. Jenéi Károly írása mintául szolgálhat a