Levéltári Szemle, 22. (1972)
Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - FIGYELŐ - Bándy Zsuzsanna: Családi levéltárak: rendezés és tudományos feldolgozás / 128–130. o.
128 Családi levéltárak — rendezés és tudományos feldolgozás Danica Bozic-Buzancic a családi levéltárak rendezésével kapcsolatos álláspontját hazai és külföldi szakirodalom elgondolásaira támaszkodva fejti ki. Elsőnek az olasz Eugenio Casanova rendezési tervét ismerteti. Casanova négy nagyobb csoportba osztja a családi levéltárak anyagát. A vagyonszerzésre vonatkozó iratok képezik az első csoportot: adománylevelek, privilégiumok, a család tagjainak gazdasági tevékenysége, valamint politikai és társadalmi változások folytán beállt vagyoni változásokra vonatkozó iratok tartoznak ide. A vagyon kezelésére, felhasználására vonatkozó iratok a második csoportba kerülnek. Ezek egyben tükrözik a család egyes tagjainak köz- és magánéleti tevékenységét, igy ide helyezhető el levelezésük is. A szűkebb értelemben vett birtokigazgatásra vonatkozó iratok - a harmadik csoport. Ezen belül az iratok felosztása ingó és ingatlan birtokok, az utóbbikon belül pedig városi és falusi birtokok szerint történik. A család kulturális szerepét tükröző levéltári, könyvtári és múzeumi anyag (iratok, kódexek, gyűjtemények, nyomtatványok) a negyedik csoportot alkotják. Végül az ötödik csoportba kerülnek más családok levéltárai ugyanolyan rendben, mint az első, fő család levéltára. Az egyes sorozatokon belül Casanova az iratok időrendi rendezését javasolja. A cikk szerzője ugy véli, hogy Casanova sémája túlságosan tág kereteket szab az egyes sorozatoknak, igy nem tárulhat fel a családi levéltár anyaga teljes gazdagságában. Figyelemre méltónak tartja ebből a szempontból a Francia Levéltárak volt igazgatójának, Charles Samarannak a Schéma pour le classement d'un chartrier seigneurial cimü rendezési tervét. Samarán ugyan négy alapvető csoportba osztja az anyagot, de ezen belül több alcsoportot különböztet meg. » Az első főcsoportba segédlet jellegű, a levéltárra és régi leltárakra vonatkozó dokumentumokat sorol. A családi dokumentumok képezik a második főcsoportot. Ezen belül az első alcsoportba a család egészére vonatkozó iratok kerülnek iratféleségek szerint rendezve : genealógiai tabellák, kiváltságok és cimek adományozása, határozatok és rendelkezések lajstromai, házi költségekről készült nyilvántartások és számadássorozatok, valamint az aktiv és passziv levelezés és olyan perek iratai, amelyek több generációra terjednek ki. A második alcsoportba kerülnek az egyes személyek iratai generációnként és ezen belül személyenként rendezve, sőt személyenként külön-külön dossziéba kerül az illető személy által folytatott levelezés és pereskedés anyaga. Ebben az alcsoportban először a család legrégibb, fő ága, majd az ifjabb s végül a törvénytelen ágak következnek külön csoportokban. A családi dokumentumok harmadik alcsoportját a rokon családok iratai képezik. A harmadik főcsoport - az uradalmakra vonatkozó iratok. Az alcsoportokat itt az uradalmakhoz kapcsolódó bizonyos jogok érvényesítése során keletkező iratok alkotják. Minden uradalmon belül azonos rend érvényesül. Végül a negyedik főcsoport a miscellanea. A cikk szerzője Samarán tervét jónak tartja, mivel a család egyes tagjainak szerepe éppúgy kifejezésre jut benne, mint az egyes birtokok jelentősége. Kifogásolja viszont, hogy a séma csak földbirtokos családokra vonatkozik, polgári származású családok levéltári anyagára teljes Obitelsjki arhivi -sredivanje i naucna obrada, Arhivski vjesnik XIV. , Zagreb 1971. p. 275-286.
