Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - FIGYELŐ - Bándy Zsuzsanna: Családi levéltárak: rendezés és tudományos feldolgozás / 128–130. o.

129 mértékben már nem alkalmazható. A cikk szerzője olyan rendezési terv kidolgozására törekszik, amely bármely család egész anyagát képes átfogni, s ugyanakkor kellő súlyt ad az egyes személyek és birtokok iratainak is. Hat alapvető csoportba osztja az anyagot és ezen belül alcsoportokat különböztet meg. A szűkebb értelemben vett családi iratok alkotják az első csoportot. Alcsoportjai: 1. genealógiai táblák, 2. a nemesség megszerzésére vonatkozó iratok, privilégiumok, kitüntetések, 3. a család peres ügyei, 4. a család házi adminisztrációja (nyilvántartások, számadások a bizonylatokkal együtt stb.), 5. az egyes családtagok személyi iratai generációk szerint rendezve. A családi birtokokra vonatkozó iratok képezik a második csoportot. Itt a következő alcsoportok vannak : 1. földbirtokokra vonatkozó iratok : adásvételi szerződések földbirtokcsereegyezmények, bérleti-szerződések, perek, a birtokigazgatás iratai (számadások, nyilvántartások stb.), mindez lehetőségig birtokok szerint rendezve, 2. városi birtokokra vonatkozó iratok : városi épületek megvétele, bérbeadása, javitása. A család gazdasági-kereső tevékenységéből keletkezett iratokon, vagyis a harmadik főcsoporton belül először az illető tevékenység jogi alapját képező iratok, majd periratok, az egyes tevékenységekkel kapcsolatos teljes igazgatási anyag kerül ide. Ha a család több különböző tevékenységet folytatott, az iratokat az egyes tevékenységek fajtái szerint rendezzük. A negyedik csoportba kerülnek a rokon családok levéltárának töredékei családonként ábécérendben. Ha valamely család levéltárának jó része vagy akár egésze megőrződött, ugyanolyan rendet alakitunk ki benne, mint a főcsalád anyagában. Ha egy család örökli a fő család birtokait és üzleti tevékenységét (pl. házassági kapcsolat utján), a vállalatra vagy gazdaságra vonatkozó iratokat folyamatosan rendezzük. A miscellanea az ötödik, a gyűjtemények a hatodik csoportot képezik. A cikk szerzője Casanova véleményéhez kapcsolódva megjegyzi,hogy a gyűjtemény ugyan proveniencia szempontjából nem része a családi levéltárnak, de mivel a család tagjai gyűjtötték, tükrözi intellektuális tevékenységük egy nemét, a család kultúráját és ezzel a szélesebb értelemben vett családi levéltárba számit és kiegésziti a család képét. A családi levéltárak anyagában gyakran találunk közintézmények működéséből keletkezett iratokat is. Rendszerint ugy kerültek ide, hogy a család tagjai valamely közintézmény funkcionáriusai voltak és az iratokat valamilyen okból hazavitték. Amennyiben a levéltár őrzi az illető intéztézmények levéltári anyagát is, akkor a családi levéltárból kiemeljük az emiitett iratokat és csatoljuk az egyes intézmények anyagához, különben pedig az egyes töredékeket az intézmények betűrendjében helyezzük el, és függelékként csatoljuk a családi levéltárhoz. Külön foglalkozik a szerző az első csoport ötödik alcsoportjában emiitett személyi iratok rendezésével. Megemliti Meissner javaslatát, aki három alcsoportot különböztet meg, s ezek további alcsoportokra oszlanak. Az első alcsoportot, a személyi iratok, ezen belül személyi dokumentumok, életrajzi anyag, vagyoni és kereseti viszonyokra vonatkozó anyag képezi. A második alcsoportba az illető személy hivatásával kapcsolatban keletkezett iratok, vagyis alkotó munkája során keletkezett iratok, jegyzetek, előzetes munkálatok, egyéb feljegyzések kerülnek. Végül a harmadik alcsoportot az illető személy kimenő és beérkező levelezése, ezen belül hivatali és magán levelezése képezi. Novikov orosz levéltáros nyolc csoportra osztja a személyek iratait: 1. személyi dokumentumok, életrajzi anyag, 2. a hivatali és társadalmi tevékenység dokumentumai, 3. a személy alkotó tevékenységére vonatkozó dokumentumok, 4. személyi levelezés, 5. az illető személyről szóló levéltári anyag, 6. vagyoni iratok, 7. a rokonság levéltári anyaga, 8. illusztratív anyag (pl. képanyag).