Levéltári Szemle, 22. (1972)
Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - FIGYELŐ - Kállay István: A családi és uradalmi levéltári fondok alapvető kérdései / 120–127. o.
127 ködtek. Kezdetben az uradalmi igazgatósághoz tartoztak, később - a termelés növekedésekor - külön igazgatást (üzemgondnokot) kaptak. Pédaként megemliti a tanulmány a holicsi porcelán és a sasvári textilmanuf akturát (Lotharingiai Ferenc), a csejtei posztógyárat (vöröskői uradalom Pálffy), az ugróci posztógyárat (ugróci uradalom, Zay). Mindezek alapján megállapítja : Uradalmi ipari vállalat levéltári fondjának csak olyan hivatali tevékenységből eredő iratok összeségét értjük, amelyek ügyvitel és gazdálkodás szempontjából önálló vállalat tevékenysége folytán jöttek létre. Az uradalmi iparvállalatok iratainak két fő csoportja van : a) általános hivatali iratok (levelezés, tárgyi csoportban), b) számadási nyilvántartás (főkönyvek, naplók, nyugták, mérlegek, pénztári tervezetek, kimutatások, kivonatok, zárszámadások stb.). Gyűjtemények A proveniencia elvének tiszteletbentartása mellett gyakorlati okokból szükségessé válhat (forma, tartalom, funkció szerinti) gyűjtemények kialakitása. Ilyenek: Térképgyűjtemény. Uradalmak, ezen belül falvak szerinti csoportosításban. Zenemüvek, kéziratok, nyomtatványok. Megfontolás tárgyává lehet tenni ezek átadását a tudományos könyvtárak gondozásába, ez azonban megbontaná a birtokossal való kapcsolatukat. Kisebb "fondocskák". Két-három iratból álló fondtöredékek. Ezeket egy gyűjteményben állitjuk fel, melyet levéltári fond szintjén (területi vagy családi szempont szerint) tartunk nyilván. Középkori oklevelek, levelek, iratok gyűjteményét az eredeti fondok szerint osztályozzuk. Befejezésül a szerző megállapítja,hogy nemcsak a saját, hanem a Központi Szlovák Állami Levéltár feudális osztályának tapasztalatait használta fel. A szakirodalomból különös figyelmet szentelt a magyar (Bakács, Borsa, Ember) irodalomnak, mivel ezek a munkák közel állnak a Szlovák Állami Levéltár problémáihoz, illetve a családi és uradalmi levéltárak szerkezete Magyarország és a mai Szlovákia területén teljesen azonos. Megállapításai eltérőek az egyes fondtipusok levéltári fondképzőinek tekintetében,vagyis a nemes családok fondsorozatán belüli egyes fondhatárok kialakításában. Nem szándékozott minden kérdést megoldani, tanulmányát további vita alapjának tekinti. Véleménye szerint nem lehet egységes sémát alkalmazni a családi és uradalmi fondok feldolgozásánál, mivel minden fond saját szerkezettel bir. ) Kállay István