Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - FIGYELŐ - Kállay István: A családi és uradalmi levéltári fondok alapvető kérdései / 120–127. o.

126 uradalmi levéltári f ondnak csak olyan iratállományt tekinthetünk, amely egy gazdasági eg

ység - egy uradalom - tagolt, szervezeti és működési tekintetben önálló birtokigazgató hivatalá

nak tevékenysége folytán jött létre. Háromféle ügyvitel tartozott az uradalmi birtokigazgatás hatáskörébe. a) birtokgazdálkodás. Több ágazattal, mintegyik élén egy-egy hivatalnok, - általános hivatalos iratok (könyvek, akták, segédkönyvek), - számviteli nyilvántartás (könyvek, zárszámadások, okmányok, kimutatások, kivonatok), b) kegyúri jog akták, templomi számadások, c) alsófoku közigazgatás és bíráskodás - uriszék (jegyzőkönyv, akták, jobbágyok birtokjogi ügyei; hagyaték, tisztiszék, árvaszék), - politikai, közigazgatási, rendőri, adóügyi, katonai, egészségügyi iratok, - a községi gazdálkodás ellenőrzése (községi számadások, adók felosztása, szedése). A fenti három ügyvitelnek megfelelő rendezési vázlat a következő : A. Altalános birtokgazdálkodási iratok I. Általános jellegű hivatali iratok - könyvek (rendeletek, gazdasági tanács, szerződések, jegyzőkönyvek stb. ), - akták (bírtokgazdálkodás általános ügyei, pénzügyek, gabonatermelés, állattenyésztés, erdő, építkezés, italok, haszonvételek, úrbéri ügyek, föld- és épületbérek), II. Számviteli iratok - számadáskönyvek és számlák (pénz és természetbeni, tabellák, jegyzékek), - számviteli előírások (urbáriumok, összeírások, táblázatok, jegyzékek), - számadási kimutatások és kivonatok (számadások, mérlegek stb.). B) Kegyüri ügye

k I. Akták. II. Templomi számadások. C) Uriszék és alsófoku közigazgatás I. Uriszék, jobbágyok birtokjogi ügyei (jegyzőkönyvek, akták, tisztiszékek, hagyatékok, árvaszék, vegyes panaszok). II. Alsófoku közigazgatás (politikai, adó, katona, egészségügy, rendőri, közmunka stb. ügyek). ül. A községi gazdálkodás ellenőrzése (bírói számadások, falvak szerint). Az uradalmi iparvállalatok és levéltári fondjaik Magyarországon ismeretlen volt az a társadalmi elzárkózás - irja Sedlak -, mely nyugaton a nemességet visszatartotta manufaktúrák alapításától. Az uradalmak birtokosai maguk is több manufaktúra vállalatot alapítottak, fejlesztettek, melyek maguknak a földesuraknak költségén mü-