Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Horváth Jánosné: Az írógép ügyviteli alkalmazása Magyarországon, 1883–1944 / 37–67. o.

40 Alkalmazása a gazdasági ügyvitelben Az írógépet megjelenése után először a gazdasági ügyvitel vette birtokába. Nemcsak külföldön, hanem nálunk is itt alkalmazták először. 1888-ban már a Magyar Államvasutaknál, a József Műegyetemnél, az Országos Kultúrmérnöki Hivatalnál ezen készült az írásbeli munka(5). 1891-től az Országos Iparegyesület (6), 1892-től a keserűvíz tulajdonos Hirschler Mór (7), és Ráth Károly Budapest főpolgármestere (8) használt Írógépet. 1893-tól nagyobb, jelentős anyagi tőkével rendelkező gyáraink közel a Ganz és Társa (9), Rock István vasgyáros (10), és az Orsovai Petroleumgyár (11) alkalmazta. Mivel a gazdasági ügyvitel területén jelentkezett elsőnek az igény az Írógép iránt, igy természetes módon a gépírás kialakította azokat a levélszerkesztési, szerződési, jegyzőkönyvvezetési stb. formákat, amelyeket később tanfolyamokon, iskolákban oktattak is. A gazdasági ügyvitel legfontosabb ügyiratává a kereskedelmi levél vált. Kereskedelmi cégek, vállalatok, ipari gyárak, üzemek, bankok stb. már a századforduló előtt alkalmazták kereskedelmi levelezésükben az írógépet. Meg kell jegyezni azonban, hogy a bankok közgyűlési, igazgatósági ülés jegyzökönyveiket, szindikátusi és egyéb szerződéseiket még sokáig kézzel íratták. A kereskedelmi levél fő kritériuma a helyes tartalmon kivül a tisztaság, a szép irás, a tetszetős kiállítás és a szokásossá vált beosztás megtartása volt. Kialakították a kereskedelmi levélnél a függőleges és vízszintes irányú beosztást. Függőleges irányban balkéz felől 3 cm, jobbkéz felől 1-2 cm-es margót hagytak és a bekezdéseket, azaz a szöveges részt balkéz felöl a 15°-on kezdték el irni. Vízszintes irányban a papir felső szélén 4-szer kettes sort emeltek és a levél keltezését, ami mindig jobboldalra került a 45°-on kezdték. A kelet után kettes sortávolsággal négyszer emeltek és baloldalra került a címzett mindig ritkított nagybetűkkel. A hosszabb cimet 15°-on, a rövidebbet 25°-on kezdték. Cimzés után két sort emeltek és jobboldalra került a címzett lakóhelye, ritkított kisbetűkkel. Ügyeltek arra, hogy ez igazodjék a kelet végéhez, vagyis azzal egyirányban végződjék. Hosszabb helynév esetén mellőzték a ritkítást. A lakóhelyet azonban mintegy kiemelésként rendszeresen aláhúzták. Ez alá került a közelebbi cím, mégpedig a megye, kerület, utca, házszám stb. Ennek megtörténte után kezdődött a levél érdemi része ugy, hogy kettős soremelés után annak első sora a 15°-on kezdődjék. A második és az azt követő sorokat a bal papirszéltől 3 cm-nyire írták. Ez a formai beosztás volt uralkodó l892-ben(12) 1897-ben(13), de még a századforduló után 1904-ben (14) is. Bár 1-2 esetben olyan címzési kísérlettel is találkoztunk, hogy a levél befejezte után kettős sort emelve irták a címzett nevét (15), de ez nem volt általános. Mivel a gazdasági ügyvitel racionálisan igyekezett az írógépet és a gépírót is kihasználni, azért kialakították azokat a sablon levélmintákat, amelyeket a gépiró önállóan alkalmazni tudott. A könnyebb eligazodás céljából e levélmintákat számokkal látták el. Szükség esetén csak a változó adatokat és a megírandó levél számát közölték a gépíróval, aki annak alapján elkészítette azt. Általában ezt a könnyen félbeszakítható munkát végezték a gépírók addig, mig a nehezebb levelekre adandó válaszokkal a levelezők diktálásra előkészültek. Elterjedt volt a sztenogrammba (gyorsírás) diktálás és abból a gépírásba áttétel. A sztenogrammba diktálás előnyös volt azért, mert a szövegen módosítani lehetett, hátrányos volt viszont, mert külön a sztenografálás és külön a géppel leirás sok időbe került. A már gépen leirt szövegen is módosítottak, mint ahogy erre példát is találtunk. A javítást legtöbbször nem géppel, hanem tintával végezték. (16) Az írógéppel irt szöveg javításának céljára az átütés, vagy radirozás szolgál. Átütésnél azonban ügyelni kell arra, hogy a helytelenül leütött betűt kizárólag olyan betűvel javítsuk, amely tökéletesen takarja azt, ellenkező esetben a radirt kell igénybe venni. Azt, hogy melyik betűt, milyen másikkal lehet takarni, külön is oktatják. Az olyan helytelen gépi javítás - o = t-re, 1 = n-re, y = f-re, mint amivel vizsgálatunk során találkoztunk, csak ronthatja a gépírásos szöveg képét. (17) Az üzleti élet gyorsasága legtöbbször nehezen tűrte az időtrabló tisztázást. A levelet azért gyakrabban előbb tartalmilag átgondolták és azonnal gépbe diktálták. A levél elkészítése is különféle módon történt. A választ megírta a levelező, de ez a módszer a cég szempontjából nem volt rentábilis, mert magasabb fizetésű levelező, alacsonyabb fizetésű gépiró munkáját végezte ekkor. Megpróbálták a telefont is igénybe venni a gépbediktáláshoz. A telefonon diktálás a gépírónő részére fejhallgatóval nehézkes és drága felszerelést tett szükségessé, ezért ezt a megoldást