Levéltári Szemle, 22. (1972)
Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - FIGYELŐ - Fábián Istvánné: A NDK levéltárügyi zsebkönyve / 115–119. o.
117 rendelet alapján szervezték meg, a körzeti tanácsok iratanyagának gondozására. A körzeti levéltárakba olyan községek iratai is bekerülnek, amelyek nem rendelkeznek saját levéltárral. A nagyobb, jelentősebb városi levéltárak alapítási ideje visszanyúlik a városi önálló igazgatás kezdeteire. Vannak azonban kisebb városi levéltárak is, ahol százados régiségeket őriznek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a hatékony levéltári feldolgozó munka céljából célszerűtlenek a kis városi levéltárak, ezért ezek jórészét átveszik a körzeti levéltárak. Ahol ennek szakmai feltételei nincsenek meg, ott a kerületi levéltárak gondoskodnak az iratokról (Deposita). A szocialista gazdaság levéltárai: a gazdasági szektorban csupán kombinátoknak, nagyüzemeknek van véglevéltár jellegű saját levéltára, a többi üzem igazgatási levéltárakat tart fenn, és levéltári értékű anyagát a kerületi, körzeti vagy városi levéltáraknak adia át. Véglevéltár jellegű saját levéltár pl. a Leuna Vegyi Müvek"Walter Ulbricht" Levéltára vagy az ORWO Filmgyáré. Az ipar fokozott központosításával, egyesítésével adottak további ilyen levéltárak létrehozásának feltételei, de a gazdasági életben olyan törekvés is megfigyelhető, amely egyes iparágaknak igyekszik központi levéltárat teremteni. A tudományos intézetek levéltárai és a szaklevéltárak: az akadémiák, egyetemek és főiskolák véglevéltár jellegű levéltári intézményekkel rendelkeznek. - A weimari Goethe és Schiller Levéltár mindenekelőtt a német klasszicizmus nagy költőinek irodalmi hagyatékát valamint a XIX. sz. más jelentős íróinak és muzsikusainak hagyatékát őrzi (Schumann, Zelter). - A jelen haladó német költőinek és Íróinak hagyatékát a berlini Német Művészeti Akadémia Levéltári Osztálya gyűjti. Ezenkívül a berlini Német Állami Könyvtár, más tudományos könyvtárak és jelentős emlékmúzeumok őriznek irodalmi hagyatékokat, irodalmi és művészeti társaságok, szövetségek és egyesületek iratait. A TV, film és rádió vonatkozásában különösen jelentős az Állami Fiimar eh ivum. Az Állami Levéltári Igazgatóság felügyeli a Deutsches Zentralarchivot, a kerületi állami levéltárakat és a levéltári lerakatokat (Depots). Egyéb levéltárak annak a szervnek, intézménynek az irányítása alá tartoznak, ahol működnek. Ezeket az állami levéltári szerv csupán szakmailag ellenőrzi. A helyi szerveket a kerületi 111. a körzeti tanácsok ellenőrzik. A zsebkönyv a levéltári szervezet fejlődésének és jelenlegi helyzetének tárgyalása után rátér az irattári és a levéltári munka ismertetésére. Hangsúlyozza az iratképző szervek és a levéltárak közötti szoros kapcsolat fontosságát annak érdekében, hogy a termelődő iratmennyiségből a valóban történeti értékű maradjon meg, és hogy a levéltárakba rendezett iratanyag kerüljön, ezzel is elősegítve a levéltárak jobb adatfeltáró és adatszolgáltató tevékenységét. Az irattári munkával foglalkozó cikk ismereti mindazokat a tényezőket, amelyekre figyelemmel kell lenni az iratképzo szervek vezetőinek. Szó esik az irattári típus ról (centralizált, decentralizált), az iratok tárolási módjáról, az irattári rendszer ről (Aktenbildung), a nélkülözhetetlensegédeszközökről, az ügyviteli szabályzat ról (Aktenordnung), irattári tervr ől (Aktenplan), az irattári terv elkészítéséhez alkalmazott szervezeti vagy tárgyi elvről. Külön tanulmány ismerteti a döntő fontosságú munkafázist, az iratok történeti értékének meghatározását (Bewertung) azaz a selejtezést. A keletnémet levéltárosok ezt a kérdést is igen célszerűen, a központi irányítás és a; szervek önállóságának ésszerű vegyítésével oldották meg. Az iratok értékelése nem az iratok, hanem szervek, intézmények szintjén történik. Az iratképző szerveket három kategóriába sorolták: 1. A társadalmi feladatok teljesítéséhez nagymértékben hozzájáruló, elsősorban központi, vezető szervek. Irataik elsőrendűen dokumentálják a gazdasági-társadalmi fejlődést. A 2. kategória szervei részben hajtanak végre nagyhorderejű feladatokat; ilyenek az alárendelt állami szervek, intézmények stb. A 3. kategóriába olyan szervek tartoznak, amelyek nélkül a társadalom élete és fejlődése elképzelhetetlen, de semmi történeti értékű iratuk nincs, hiszen minden lényeges adatukat tartalmazzák az 1. és 2. kategória szerveinek iratai. A 3. kategóriába tartozó szervek semmi anyagot nem adnak át a véglevéltáraknak. A véglevéltárak a NDK iratképző szerveinek csak mintegy 4-6 %-ától vesznek át iratokat.
