Levéltári Szemle, 22. (1972)
Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - FIGYELŐ - Fábián Istvánné: A NDK levéltárügyi zsebkönyve / 115–119. o.
116 központi szervnek, a Belügyminisztérium Állami Levéltári Igazgatóságának. A Főosztály egységes elvek szerint alakitotta ki az uj levéltári hálózatot. Jelenleg a NDK állami levéltári fondja felöleli azt a levéltári anyagot, amely szocialista tulajdonban van, függetlenül a keletkezési időtől, átadási formától és őrzési helytől. Ez ma legnagyobbrészt a szervek, üzemek, intézetek anyagából tevődik össze a feudalizmus, kapitalizmus és a szocializmus korából. Ehhez járul még a feudális és polgári egyesületek ill. szövetségek és pártok anyaga. Az állami levéltári fond minden részében elidegeníthetetlen. - Az állami fondon kivül áll az 1945 előtti és utáni pártok és társadalmi tömegszervezetek, az egyházak és egyházközségek valamint a személyes hagyatékok anyaga, hacsak nem került állami levéltárba mint ajándék vagy letét. Az állami fondot képező levéltári anyagot részben az Állami Levéltári Igazgatóságnak közvetlenül alárendelt levéltári intézmények őrzik : Deutsches Zentralarchiv, 9 állami levéltár (Staatsarchive), 6 történeti levéltár. Az itt őrzött anyag mennyisége 1968-ban 220.000 ifm volt (1958-ban (189. 500 ifm). Ehhez a mennyiséghez járul még a 215 körzeti levéltárban (Kreisarchive), városi és üzemi levéltárban, a tudományos intézetek levéltáraiban és a szaklevéltárakban őrzött iratanyag. Ugyancsak ideszámítják az igazgatási levéltárakban (Verwaltungsarchive) őrzött, az ügyintézésben már nem szükséges iratanyag mennyiségét is. A központi vezetés a Belügyminisztérium kezében van, melyet az Állami Levéltári Igazgatóság (Staatliche Archiwerwaltung) utján gyakorol. A levéltári szervezetben az 1965. jun.l7-i szabályozás szerint két alaptípust különböztetnek meg: igazgatási és véglevéltárat. Az igazgatási levéltárak - nevezhetnénk átmeneti levéltáraknak is - ( Verwaltungsarchive ) mind rövidebb ideig tárolandó, idővel selejtezésre kerülő iratanyagot, mind hosszabb ideig őrzendő levéltári értékű anyagot tárolnak. Mindkét fajtájú iratanyag olyan, amelyre a mindennapi munkában már nincs szükség, de az irattár munkafolyamatához még nélkülözhetetlen; működési és információs rendszerének integráns része. Minden iratképző szerv vezetője köteles az ügyintézésből kikerülő anyag számára igazgatási levéltárat létesíteni és fenntartani. A véglevéltárak (Endarchive) levéltári anyagot őriznek ; szervezetük megfelel az államigazgatási struktúrának. A két levéltártípus között szoros kapcsolat van : a véglevéltárak meghatározott időközökben átveszik a levéltári értékű iratanyagot. A gyűjtőterület a levéltári hálózatban a következőképpen alakul: Deutsches Zentralarchiv: gyűjti az 1945 utáni központi állami és gazdasági szervek anyagát. Őrzi a volt német birodalom, a porosz állam központi szerveinek anyagát valamint a kapitalista központi gazdasági szervek 1945 előtti iratait. Állami vagy kerületi levéltárak ( Staatsarchive ): gyűjtik a kerületi szervek és intézmények iratait. Kilenc állami levéltár található a NDK területén, ezek székhelye : Drezda, Greifswald, Lipcse, Magdeburg, Meiningen, Potsdam, Rudolstadt, Schwerin és Weimar. Ezek közül Drezdában, Magdeburgban, Potsdamban, Schwerinben és Weimarban gyűjtik az egykori államok iratképzőinek anyagát, a volt német birodalom regionális és helyi szervei, intézményei iratait. Néhány állami levéltár több kerületre is kiterjeszti hatáskörét, pl. a schwerini a schwerini és neubrandenburgi kerületekre. Ezek korábban a tartományi folevéltárak szerepét töltötték be (Landeshauptarchive) Greifswald, Lipcse, Meiningen és Rudolstadt uj levéltári létesítmények, amelyek a tartományi levéltárakból fejlődtek (Landesarchive); ezek iratanyaga 1945 vagy inkább 1952 utáni. 1945 előtti anyagot is őriznek; ezek helyi iratképző szervek vagy korábbi vidéki hatóságok anyaga. Történeti levéltárak ( Historische Staatsarchive) : ezek a levéltárak semmiféle uj anyagot nem gyűjtenek. Szervezetileg a területileg illetékes állami levéltárakhoz tartoznak. Ezek a levéltárak korábbi tartományi alapításokból nőttek ki. Jellegüknek megfelelően csak az arról a területről származó 1945 ill. 1952 előtti iratanyagot őriznek. Történeti levéltárak: Altenburg, Freiberg, Bautzen, Gotha, Greiz, és Oranienbaum. Freiberg történeti levéltára, amely mint korábbi bányalevéltár a bányahatóságok és az ezeknek alárendelt szászországi üzemek valamint ezek elődeinek anyagát is gyűjti, átvesz 1952 utáni iratokat is. Körzeti és városi levéltárak ( Kreisarchive , Stadtarchive) : a körzetek, városok és községek helyi tanácsainál keletkező levéltári anyagot valamint az ezeknek alárendelt üzemek és intézetek anyagát a körzeti ill. a városi levéltárak veszik át. A körzeti levéltárakat az 1951. febr.26-i
