Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - FIGYELŐ - Fábián Istvánné: A NDK levéltárügyi zsebkönyve / 115–119. o.

FIGYELŐ A NDK levéltárügyi zsebkönyve A keletnémet levéltárügy "mindentudó" zsebkönyve 1970-ben készült el, a Lenin-év tiszteletére.

31 J Az egyes levéltári kérdéseket összefoglaló cikkek az 1970. júniusi adatokat tükrözik, amikoris a szerkesztési munka befejeződött. Ezzel a kézikönyvvel a NDK levéltárosai friss adatokkal teli, jól tájékoztató munkát készítettek nemcsak a levéltárosok, hanem a levéltárak használói, az állami vezetők és az érdeklődő közvélemény számára is. A zsebkönyv első fejezete az állami levéltárügyet ismerteti. Az állami levéltárak legfontosabb feladata, amely a szocializmus épitése közben az intézmények és munkatársai előtt áll, az, hogy kidolgozzák annak a módját, hogyan illeszkedhetnek be a levéltárak a többi információhordozóval együtt a modern adattároló és tájékoztató rendszerbe. Ebben a munkában a legközelebbi lépés a levéltári anyag használhatóságának megkönnyítése. A keletnémet levéltárakban elsősorban azokat a fondokat kívánják használhatóvá tenni, amelyek elősegítik a szocializmusba való átmenet korának kutatását. Döntő fontosságú továbbá olyan szempontok meghatározása, amelynek segítségével a keletkező iratok tömegéből ki lehet választani a történeti értékűt. - A levéltáraknak fel kell készülniük az egész országot felölelő automata információs rendszerbe való bekapcsolódásra, e lépés lehetőségeinek és módjának tanulmányozására. További munkát jelentenek a tudományos kutatókkal való kapcsolat és a kiadványmunka fejlesztése, a közművelési feladatok változatos megoldása. Mindezek nagy jelentőségűek a társadalmi tudat fejlesztése szempontjából. Az elméleti munka, a levéltártudomány feladatai is sok vonatkozásban kapcsolódnak a gazdasági-társadalmi élet által támasztott követelmények teljesítéséhez. Uj kapcsolatok létesülnek a levéltártudomány és a kibernetika között, amelynek eredményei felhasználhatók a levéltári összefüggések és problémák világosabb körvonalazására és eredményesebb megoldására. Ugyancsak egyre nagyobb jelentősége van levéltári területen is a vezetés és szervezés tudományának. A keletnémet levéltárosok egyébként a levéltártudományt az un. információtudományok csoportjába sorolják ; e csoport tagjai azonban még nincsenek meghatározva véglegesen. Ide sorolják a könyvtártudományon, a tudományos információ és dokumentáció tanán kivül a muzeumismeretet és a levéltártudományt, valamint ujabban az adminisztratív információtárolás tanát is. Utóbbi nem más, mint a szervek, intézmények iratkezelésével összefüggő elméleti kérdések tanulmányozása. (Schriftgutverwaltung = Lehre von den administrativen Informationsspeichern). Szoros kapcsolat áll fenn a levéltártudomány és a történettudomány között. Ahogyan a tudományos történeti kutatás nem létezhet a levéltári adatok nélkül, ugyanúgy megköveteli a levéltári munka, hogy felhasználják a történettudomány eddig elért eredményeit. Az állami levéltárügy 1945-ben olyan szervezetet örökölt, amely nem felelt meg a megváltozott élet követelményeinek. Egyrészt a levéltárügy vezetése az egyes államok ügye maradt, másrészt elmaradott volt a levéltári hálózat. Létrehozták ugyan 1946-ban a Német Központi Levéltárat (Deutsches Zentralarchiv), amely az addigi központi szervek, a volt német birodalom és Poroszország központi hatóságainak iratait kezelte, valamint 1949-ben a Brandenburgi Tartományi Főlevéltárat (Landeshauptarchiv)e tartomány fondjainak kezelésére, de ez a helyzeten nem sokat változtatott. A levéltárügy tehát reformokat kivánt, és az uj állam nem sokkal megalakulása után foglalkozott is ezzel a kérdéssel. Az addigi föderatív jelleget megszüntetve, egy központi irányító szervet hoztak létre,a Levéltárügyi Főosztályt (HauptabteilungArchivwesen). Ez a Főosztály elődje a mai Taschenbuch Archivwesen der DDR. Kiadja a NDK Belügyminisztériumának Levéltári Igazgatósága. Berlin, 1971. 304. 1. Mell. 32 db.