Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Horváth Jánosné: Az írógép ügyviteli alkalmazása Magyarországon, 1883–1944 / 37–67. o.

39 mat. Viasz- vagy stencilpapirral oldották meg a nagyobb számú sokszorosítást. 1881-ben már olyan nedves másológépek is rendelkezésére álltak az irodai munkáknak, amelyeken az Írógépen leirt szövegek kívánság szerinti mennyiségben sokszorosithatókká váltak. Az Underwood, Smit Premier, Elliott-Fisher gépek a formanyomtatványok megírását segítették elő. Az 1898-ban piacra hozott Yost irógép vegytintával telitett festékpárnája pedig kőre, cinkre is több ezer példány lehúzását lehetővé tette. Az irógép első használatbavételétől kezdve bizonyította előnyét a tollal-irással szemben. , Mint technikai segédeszköz a többi ügyviteli géppel együtt az írásbeli munka meggyorsítását segíti elő, amelynek szaporodása velejárója lett a rohanó életnek. A legközismertebb irodai munkagéppé vált. Ma már természetesnek vesszük, hogy az ügyvitelben előforduló írásbeli munka, szövegek, kimutatások, táblázatok stb. ezen készülnek, s igy folyik a szervek, vállalatok egymás közötti levelezése is. Aránylag gyors térhódítását annak köszönhette, hogy az írógéppel irt szöveg még a leggyorsabb munkánál is egyformán szép és olvasható maradt. Használatával kiköszöbölést nyertek a félreértések, mert az írógéppel irt szöveg a nyomtatáshoz hasonlóan külső alakjában széppé és tetszetőssé vált. Alkalmazásának időpontjában az irógép egyszerre két írnokot pótolt, mert a gépíró kétszer annyi munkát tudott elvégezni rajta. A tollal írásnál egy-egy betű megírásához legalább 4-5 vonást kell alkotni, ennek következtében a tollal írónak karja és ujja zeg-zugos vonalbanegyenötlenül mozog, s az egész Írásbeli munka a jobbkarra hárul. A gépíró a munkát mindkét karjára elosztva, 10 ujját mozgatva végzi, ezáltal munkája is egyenletesebbé válik. Bármelyik komplikált betű egy ujjmozditással az írógépen leüthető. Az Írógéppel írás gyorsasága következtében jelentős időmegtakarítást is el lehet érni. Fenti előnyein kivül a géppel irt szöveg megfelelő papírok, festékek és sajtolok segítségével a kívánalmak szerint sokszorosithatóvá vált és ezt mindkét igazgatási ág ki is használta. Első hazai alkalmazása Az irógép első hazai alkalmazására csak következtetni tudunk. A Dohány jövedéki Központi Igazgatóságnak az Országos Iparegyesülethez küldött 1883. évi jelentésében találkoztunk először azzal, hogy a Magyarországon található 10 dohánygyár közül kizárólag a Fiúméban levő dohánygyár részére 10 rizsma (1 rizsma = 1 000 ív) erős fogalmi gépirópapirt biztosítottak. (2) Ez a körülmény arra enged következtetni, hogy e gyár tulajdonában ekkor már volt irógép, amelyen a levelezéseket bonyolították, s az egy évre szükségelt mennyisége a gépirópapirnak pedig kiterjedt levelezésre utal. Nem is feltűnő jelenség, hogy az irógép ezen a területen jelent meg először, mivel Fiume földrajzi fekvésénél fogva, mint tengeri kikötő jelentős szerepet vitt az ország bejövő és kimenő kereskedelmi életében. E használatban levő irógép minden bizonnyal a Remington and Sons amerikai cég által 1878-ban forgalomba hozott 2. modell lehetett, amely gépnél a korábbival szemben a kívánalmaknak megfelelően számtalan újítást alkalmaztak. A jeleket, melyeknek száma 78 volt, 4 sorban helyezték el; újításként alkalmazták a betüemelőt, a visszaváltót, a 36 mm-es szalagot, amely jobbról balra orsóra csavarodott. (3) Valószínű, hogy Puskás Tivadar, a telefonközpont és a telefon hírmondó feltalálója (1844-1893) Margit nevű lányának 1886-1888. között már e legújabb találmányú használható amerikai Remington Írógépet ajándékozta. A gép használhatóságát azért kell hangsúlyoznunk, mert a Remington gyár első modellje, amely mindössze 25 példányban készült, csak nagybetűket irt, az irógép kocsijának visszahúzását lábpedál segítségével oldották meg, s igy e kezdetleges tipus kereskedelmi forgalomba, különösen Európába nem kerülhetett. (4) Az írógépnek mint uj találmánynak nálunk lassú volt a térhódítása. A beszerzés és szállítás nehézkes volta, az irógép magas ára, nyelvi sajátosságainknak meg nem felelő betüelrendezés, használatának ill. gyakorlati alkalmazásának megtanulása, s nem utolsósorban a merev idegenkedés az újtól, amely több évszázad megrögzött irásmódozatait volt hivatva forradalmi módon megváltoztatni, gátolta elterjedését. Mig őshazájában, Amerikában a lüktető kereskedelmi és ipari élet igazgatása kívánalmakat támasztott az Írógéppel szemben, amit számos, meglététől elvégzett kísérlet is bizonyít, addig nálunk Magyarországon még 1888-ban is csak elvétve találunk l-l írógépet.