Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás: Levéltárban őrzött papírok adszorpciós mérései / 57–64. o.

62 bizonyos nyomáson tul az adszorpció egyensúlyra vezet, vagyis, amennyi adszorbeálódik, ugyanannyi deszorbeálódik is ugyanazon időpillanatban. Az adszorbátum kritikus hőmérséklete alatt - vagyis gőz állapotban - az izoterma a telitett gőz nyomásán tul természetesen nem követhető, és ilyenkor nem érhető el az adszorbens telitődésének megfelelő határéték. Ilyen esetben a II. vagy IV. tipusu görbe irja le izoterm körülmények között az adszorpciót. Ezen görbéknek kezdeti szakasza hasonlit a I. tipusu görbéhez, de még a határérték elérése előtt egy inflexiós pontot találunk, vagyis a görbe meredeksége ismét megnő. Ezek az izoterma tipusok a fizikai adszorpcióra érvényesek, kivéve az I. tipust, mely a kemiszorpciót is egyértelműen leirja. Ennek oka Langmuir szerint (5) az, hogy az adszorbens felületén egy monomolekuláris adszorbátum réteg alakul ki a vegyérték erők hatására, mely a teljes boritottság elérése után nem növekedhet tovább. Langmuir ezt a feltételezést a fizikai adszorpcióra is kiterjesztette, de mai felfogás szerint ez csak az I. és ül. tipusu görbék által leirt fizikai adszorpciónál lehet érvényben, a többi tipusu görbénél az inflexió utáni részen feltétlenül több molekula vastag rétegnek kell kialakulnia. Ebben komoly szerepet játszhat az adszorbens pórusos szerkezete, amely, ha a pórusok tágak - és papir esetén ez áll fenn -, lehetőséget biztositanak a többmolekulás szerkezet kialakulására is. Papir esetében figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a cellulóz rostok bizonyos kondenzált viz jelenlétében duzzadni kezdenek, vagyis a pórusokban vagy kapilláris kondenzációval vagy diffúzió utján bekerült viz egy részét a rostok felveszik, és ezzel ujabb gőzmolekulák adszorpcióját teszik lehetővé, vagyis egy bizonyos adszorbátum koncentráció felett magyarázható ezzel a ténnyel az infelxió bekövetkezése a görbe menetében. 6. ábra Amennyiben a pórusok keresztmetszete alapján mérhető vagy matematikai meggondolások alapján számitható pórus-sugarakat csökkentjük, pl. egy felületi enyvezéssel, vagy még egyéb töltőanyagok bevitelével, ugy az alacsony gőznyomásoknál az adszorpció menete megköze-