Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - Fallenbüchl Zoltán: Adalékok a magyar kamarai hivatalszervezet működéséhez a Rákóczi szabadságharc idején / 37–48. o.

43 Pálffy János a Kamarához irt levelében. (99) Ellenzi, hogy az alárendelteket tegyék felelőssé azért, ami a feletteseken múlt. Ez az állásfoglalás a harmincadosok helyzetén is sokat könnyit, de természetesen nem jelenti azt, hogy felmentenék okét az elszámolási kötelezettség alól, sőt, éppen most kezdik ezt újra követelni. A Szepesi Kamara újjászerveződik. Régebbi hivatalnokai kérik, hogy visszakerülhessenek állásukba (pl. Medveczky János), de ujak is jelentkeznek (pl. Ternyei János). Olyanok is akadnak, akik őseik érdemeiért igyekeznek állásba kerülni, mint Peklyánszky György. (100) A harmincadosok közül azok, akiket a Rákóczi szabadságharc állásukból kivetett, visszahelyezésüket kérik. Harmincadoshelyettesek, akik soká szolgáltak - mint Ferber János Győrött, kérik,hogy előléphessenek és tényleges harmincadosok lehessenek valahol. Olyan harmincadosok is kérnek előlépést, akik már régen szolgálnak, mint pl. Cetto András kismartoni inspektor, ki már 33 éve működik. (101) Sok olyan hivatalnok is, aki kárt szenvedett, most kártéritést remél a Kamarától mint pl. Podhoránszky István ruszti fiókharmincados : házába 1709-ben a dán katonaság vette be magát, s tönkretette azt: a nehéz körülmények közt mégis megmentette a harmincad jövedelmét. (102) Az 1713-as év a pestis ideje. Bár a Kamara tőle telhetőleg mindent megtesz, hogy a járványt le lehessen küzdeni, az egészségügyi viszonyok fejletlensége miatt nem sok eredményt ér el. A közös veszély miatt Bécsben is mindent megtesznek a járvány megállítására. Dr. Nicoletti Gundakert, a kiváló járvány szakértőt a bécsi egyetem orvosi kara február 27-én sietve küldi Pozsonyba. (103) Wilfersheim János doktor Pesten és Budán vonakodik Nicolettit felettesül elismerni, ugy véli, ő többet tett itt a pestis ellen, mint a Moreából jött Nicoletti. (104) Ez a kétségkívül szakmai féltékenykedésből származó viszály igen jellemző beérkezett, tekintélyes orvosokra, de hátrányos a védekezésre. A Kamara tanácsa mindenesetre saját orvosról gondoskodik Koller György személyében, akinek ez alkalommal állást is szerveznek. (105) A járvány Pozsonyban is vészesen dul, s bár a Kamara központjának hivatalnokai közül senki sem esik áldozatául, még a következő 1714-es év februárjában sem mondhat az ottani egészségügyi helyzetről megnyugtató végeredményt dr. Zebriack János, Bécs város orvosa: jelentéséhez szomorú, többezer halottról szóló statisztikát közöl. (106) Koller doktor állása csak addig tartott, amig a járvány. Koller nagyon szivesen maradt volna állandó kamarai orvos (107) A Kamara azonban - ugylátszik - nem tartotta ezt szükségesnek és Koller nevével később nem találkozunk a kamarai fizetési kimutatásokban. (108) A Kamara belső tisztviselői, akik eddig alig adtak hangot kivánságaiknak, most arra a hírre, hogy a személyzeti státust rendezni fogják,nem késnek előállni kívánságaikkal. Az 1713-as évben igen sokan kérvényeznek. Jellemző,hogy olyan előkelő, jómódú ur is,mint báró Mednyánszky Pál kamarai tanácsos, segélyt kér. Rákóczi felkelése idején mindvégig Pozsonyban maradt s az itt tartózkodás alatt minden ingó vagyona zálogba került. (109) Más hivatalnokok, igy Péterffy József fogalmazó, Csanda István fogalmazó és Timon János lajstromozó mind előléptetést kérnek. (110) E kérvények hangja gyakran követelő, jogokat hangoztató. így csak olyanok kérvényeznek, akik igazuk tudatában küzdenek. Vannak, akik egyénileg kérik az előléptetést, pl. Markovicz Ádám Antal járulnok. (111) Kollektive is érezhető volt azonban a fizetési viszonyok és a végzendő munka közötti különbség, s ezt bizonyítja Csernyánszky számvevőmester felterjesztése, (112) amelyben annak a véleményének ad hangot, hogy sérelmes a helyettesítések egész rendszere, mert a helyettes a saját alacsonyabb fizetéséért magasabb rangú és magasabb díjazású munkakört lát el, s igy "aki nagyobb munkát kénytelen végezni, a munka méltó bérétől megfosztódik." A római költőt idézi "Ingratus labor est, quem proemia nulla sequntur". Egyben felsorolja azt a Kamara központjában dolgozó 16 tisztviselőt, akik csak helyettes minőségben látják el munkakörüket, királyi megerősítés és kinevezés nélkül. Közülük egy kilenc, egy nyolc, egy pedig hat éve van ebben a helyzetben. Javaslatot is tesz a rendezésre. A pozsonyi pénzverőház tisztivselői, Vödrödy Pál érmevizsgáló és Pichl ellenőr is emelést kérnek : mindkettő népes családjára hivatkozik. (113) Kétségtelen, hogy a fizetések elmaradása a munkamorálra is kihatott. Amikor a hat éve járulnokként szolgáló Markovicz Ádám, kit vagabunditás és más kihágások miatt függesztettek fel, visszavételét kéri, arra hivatkozik,hogy koldusnál is rosszabb a sorsa,mert hat évi járulnoki pályája alatt minden atyai örökségét felélte. Burkoltan ugy véli, excessusait menti az a szolgálat, amelyet hivatali pályafutásával tett. (114)