Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - Fallenbüchl Zoltán: Adalékok a magyar kamarai hivatalszervezet működéséhez a Rákóczi szabadságharc idején / 37–48. o.

44 Gullik István járulnok még a hivatalieskütételre sem jelent meg idejében, hivatkozva arra, hogy biróság előtt kellett megjelennie. (115) A Pozsonyi Kamarához folyamodnak a feloszlatott Budai Kamarai Adminisztráció hivatalnokai is, de nem sok eredménnyel. A posta tisztviselői is kérvényekkel ostromolják a Kamarát. Kákonyi János cseklészi postás például arra panaszkodik,hogy felesége jogán birt Verség faluját Salm gróf erőszakkal elvette és a hatvani uradalomhoz csatolta, s azzal együtt ez most Stahremberg Gundaker udvari kamaraelnöké lett. Tiltakozik: 35 éve szolgál hűen, már a Thököly-revolutió idején is súlyos károkat szenvedett, a Rákóczi "tulmultus" alatt pedig Egerben fogságot szenvedett. Kéri a Kamarát, válasszák le Verseget a hatvani uradalomról és adják vissza neki, nehogy gyermekei koldusbotra jussanak. (116) Mivel a harmincados oknak most már rendezni ök kellett hátralékaikat, a legtöbben tiltakoznak a hátralékosság vádja ellen; igy Sigray Ferenc szempci, Salgari János szolnoki, Hentschl Antal Miklós székesfehárvári harmincadosok. (117) Némelyek hátralékaik elengedését kérik, pl. a 22 éve szolgáló Kecskeméthy Pál szécsényi filialista, aki a legnagyobb nyomorba jutott, s viszonylag nem is tul nagy összeget, 40 forintot sem tud előteremteni. (118) Mégis, e keserves példák sem rettentik el a harmincadosi pályára folyamdókat. Van olyan harmincados is, aki elnyerte ugyan a királyi kinevezést, de nincs annyi pénze, hogy a szükséges kauciót letehesse, mint Breitenbach János Frigyes, aki azt kéri, hogy már kauciófizetés előtt esküt tehessen és hivataloskod ás át megkezdhesse. (119) A kamarai alszámadásmester, Csernyánszky Miklós unokája, György családja hivatali érdemeiért kéri a radagyanafalvi harmincados állását. (120) Ugyanerre az állasra pályázik a már emiitett Mlinarich Miklós is, aki egyideig a kurucok oldalán harcolt, azután a császári táborba ment át, s kinek érdemességét Hangossy Jakab varasdi főharmincadellenőr még kiprobálandónak véli. (121) A régi tanácsok hátramaradottai, például az 1684-ben elhalt Mocs György Lőrincz nélkülöző leányai (122) és Oppersdorf Vencel Weichard gróf adóságokkal küszködő özvegye. Dannenberg grófnő is Pozsonytól reméli a Szepesi Kamara által megtagadott, férje utáni végkielégítést. (123) A harmincadosok özvegyei is a Kamarát ostromolják pl. Dietrich neustadti tricesimatorné, aki oly nehéz helyzetben van, hogy még férje eltemetésére sincs pénze. (124) Bobok Mihály és Máttyás Antal királyi kancelláriai járuinokok fizetés kiegészítést (adjutát) kérnek a Kamarától (125). Mindeme kötelezettségnek akkor kellene eleget tennie a Kamarának, amikor hatásköre kiszélesülésévél egyre ujabb problémák állnak előtte. Az általa kinevezett pécsi harmincadost, a magyar nemes Ujváry Józsefet nem engedik tisztét ellátni, (126), a forgalmas pinkafői harmincadhivatalt ellátó Lengyel György László pedig azt kénytelen statisztikai kimutatás mellékelésével bizonyítani,hogy az elmúlt években a felkelés és a pestis miatt nem volt jövedelem. (127) A csekély bevétel alig fedezi a fizetéseket. Az árak pedig növekednek, kivált a kevéssé termékeny vidékeken, mint Madacsány Ádám rózsahegyi postamester leveléből kitűnik. (128) Közben a pénzügyigazgatás legfontosabb tevékenysége, a jövedelmek behajtása késedelmet szenved. Ezért javasolja Gosztonyi István pozsonyi harmincados,hogy végre dekrétummal tisztázzák a harmincadmentességi ügyeket. Ezek miatt a múlt forradalmi és járványos időkben sok zavar volt - irja. (129) Hiába, a jövedelmek csak nem folytak be, az adminisztráció a rázúduló hullámokkal kénytelen küszködni, amelyek közt a fiskális perek áradata még nem is a legnehezebb ügyet jelenti. Ilyen a magyar kamarai pénzügyigazgatás hivatalnokainak helyzete akkor, amikor kezdetét veszi az 1715. évi országgyűlés, hogy rendet teremtsen sok nehéz országos probléma terén.