Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - IRODALOM - Kanyar József: Győr. Várostörténeti tanulmányok. Győr, 1971. / 117–119. o.

117 való közlését előirő szerkesztési alapelvvel. Kivált azután, hogy a kiadott szövegek forditásai nemcsak pontosak, hanem szépek és magyarosakis: ez valóban nagyban hozzá fog járulnia kötet használ hatóságához és sikeréhez. Az adott lehetőségek határain belül Bácskai Vera a szövegek jegyzetelésében is szép és gondos munkát végzett, - néhány apróbb tárgyi tévedést szinte nem is érdemes megemlitenünk, - talán csak a 96. számú irat 3. jegyzetének hibáját rőhatjuk fel: a Lamberg zsebében talált levélben királyi helytartóként kinevezendő Judex nem "birónk" (ami alatt a tájékozatlanabb olvasó esetleg Pest város bíráját értheti), hanem Majláth országbirót jelenti. Ugyanigy kár, hogy a rendkivül hasznos és ügyesen és szinesen összeállitott, szinte összefüggő szövegként olvasható időrendi áttekintésben is maradtak apróbb pontatlanságok, mint például az, ami szerint 1805 novemberében a magyar királyi kancelláriát Bécsből Pestre helyezik. Köztudomás szerint a kancellária 1867-ig Bécsben székelt, és ha 1805-ben átmenetileg Pesten működött is, ez a hivataloknak a veszélyeztetett fővárosból való átmeneti kitelepítésének volt következménye stb. Egészében a Források Budapest történetéből most induló sorozata apróbb megjegyzéseink mellett is csakis a legnagyobb örömmel üdvözölhető: a müveit nagyközönség, az oktatás és - merjük remélni, a várospolitika - szintjén is nagyban elő fogja segíteni egy helyes, teljes, és - ami , nem jelentéktelen dolog - érdekes: az eddigihez képest mindenképpen elmélyültebb kép kialakítását fővárosunk múltjáról. Ismerve immár az azóta megjelent második kötetet is, annak eredményei alapján is, a befejező kötetek megjelenését a legnagyobb érdeklődéssel várjuk. E négy kötettel Budapest Főváros Levéltára valóban szép és hasznos ajándékot tesz le a 100 éves Budapest asztalára. Vörös Károly Győr. Várostörténeti tanulmányok Győr, 1971. 603. 1. Győr Megyei Város Tanácsa méltó emléket állitott várossá válásának 700. évfordulóját ünnepelve. Az ünnep gazdájaként és mecénásaként több, mint félszáz ivén uj utakat kereső várostörténeti tanulmánykötetet jelentetett meg országos nevű tanulmányírók és szerkesztőbizottság közreműködésével. A tekintélyes kötet nemcsak a későbbi időben megirandó városmonográfia alapjaként látott napvilágot, hanem önállóan is helytálló modern várostörténeti tanulmánykötetként, amelyből - a mozaikszerűen széttördelt, a különféle megközelítésű és a különböző korszaku tanulmányok sorozatának a kontinuitásában - összefüggő és egymásra épülő történeti kép bontakozik ki az olvasó előtt. A szerkesztőbizottság (tagjai: Balázs Péter, Dávid Lajos, Jenéi Ferenc, Fügedi Erik, v Lengyel Alfréd) és a kollektív (3 tagú) szerkesztés (tagjai: Dávid Lajos, Lengyel Alfréd, Z. Szabó László) gondos és előre tervezett szerkesztési koncepciója nemcsak a mának dolgozott azzal, hogy a kötet hasábjaira szólította a várostörténeti kutatómunka legfrissebb eredményeit, hanem a holnapnak is szolgálatot tett, hiszen a kötet egy megirandó monográfia alapjaként tekinthető, világosan utalva a még el nem végzett kutatómunka majdani teendőire. A kötet természetéből fakadóan az egyes tanulmányokat a szerzők módszerbeli eltérései s szintbéli egyenetlenségei tarkítják szükségszerűen. Noha nem egy szerző a régebbi állásponttól eltérő eredményeket is közzétett Írásaiban, mégis oly szerkesztési elvnek alárendelten, amely megkísérelte a komplexen és a gazdagon feldolgozott analitikus részeredmények szintetikus egységbe fogását. A régészek: Uzsoki András és Gabler Dénes a város őskori és római kori településtörténetével foglalkoztak, bizonyítván a Rába folyó ősi nevéből patinásán kialakult, kelta eredetű, de római kori városelnevezést. Ahogy - még a város nevében is - a kelta eredetre épült rá a római