Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - FIGYELŐ - Padányi Gulyás Gyuláné: Levéltári törvények Európában / 108–109. o.

108 Időnként át kell vizsgálni a diplomamunkák és disszertációk tematikáját is,hogy azt a levéltárak tudományos és gyakorlati szükségleteihez közelitsék. Felveti továbbá néhány ágazatban a speciali­zálódás szükségességét. Ugy véli,hogy a közeljövőben meg kell oldani az Intézetben az aspirantura kérdését, annak érdekében, hogy a levéltári területen minél többen szerezzenek tudományos fokoza­tot, és azt tervezik,hogy egyes köztársaságokban és területeken felállitják az Intézet fiókjait. Mindezekkel azt kivánják elérni,hogy a levéltárak megfelelhessenek a XXIV. kongresszus által fel­állított tudományos követelményeknek. KOROKNAI ÁKOS: Levéltári törvények Európában A Nemzetközi Levéltári Tanács folyóirata, az UNESCO gondozásában megjelenő ARCHÍVUM, nagyszabású vállalkozás keretében most publikálta tizennégy európai ország levéltári törvényalko­tását. Az UNESCO 1967-ben elhatározta, hogy megalkotja a levéltári törvények prototipusát: minta­képpen mindazon országok számára, amelyeknek levéltárügyét még semmiféle jogszabály nem ren­dezte. A római központi állami levéltár két levéltárosa az UNESCO kiadásában nemrégiben jelen­tette meg a levéltári törvény típustervét (S. Carbone - R. Guéze: Projet de loi d'archives type: présentation et texte, Paris, 1871^ 243.p), ezzel szinte egyidőben kerül sor a vállalkozás nagyobb volumenű feladatrészének folyamatos megvalósítására: a világszerte jelenleg érvényben levő, élő levéltári törvények megjelentetésére. Az első - az Archivum XVII. sorszámot viselő, 1967. évi kötete 1971-ben hagyta el a sajtót: a francia abc betűrendjében 14 európai ország (NSzK, NDK, Ausztria, Belgium,Bulgária, Dánia, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Nagybritannia, Görögország, Írország, Izland, Magyarország) levéltári törvényhozását német, francia, angol, 111. spanyol nyelven közli, csaknem teljes terjedelemben. A jogszabályok teljes cimét, elnevezését, megjelenési helyét és idejét jegyzetben, eredeti nyelven is közreadják. A kötet előszavában DUCHEIN főszerkesztő a szerkesztési alapelveket, a munka közben felmerült problémákat ismerteti. Kiindulópont a fogalom tisztázása, hiszen a levéltári jogszabályok nem mindigaz ünnepélyes "törvény" kifejezéssel neveztetnek, van rendelet, határozat, ügyviteli szabályzat, stb. stb., amely mind - végső soron - ugyanazt jelenti: a levéltárak szervezetét, mű­ködését szabályozó szövegezést. A szerkesztőbizottság döntése szerint tehát a kötetbe felvették a levéltár fogalmát, az or­szágos és vidéki közlevéltárak intézményét, a területi levéltárak felett gyakorolt központi felügye­letet, a köz- és magánlevéltárak viszonyát, a levéltári igazgatóságok szervezetét és hatáskörét, a levéltári tanács vagy ehhez hasonló szervezet létrehozását, továbbá a levéltárak feladatait: az ira­tok kutathatóvá tételét, begyűjtését, ellenőrzését, az irattárak felett gyakorolt felügyeletet, selej­tezések, rendezések ellenőrzését illető jogszabályokat. - Kihagyták viszont a levéltárosképzés, a belső szervezeti részletkérdések, kutatószolgálat, kiadványkészítés, selejtezési szabályzatok, iratmegővás, egyes speciális területekre korlátozott, valamint időszaki és átmeneti jellegű intéz­kedések ismertetését. Minden egyes ország általános levéltári jogszabályának többé-kevésbé teljes szövegű közlé­sét bevezetés előzi meg, amely az illető ország levéltári törvényeinek létrejöttét és jellemző voná­sait mutatja be. Legtöbbjüket az ország fontosabb levéltári intézményei keletkezésének időrendi jegy­zéke zárja. A következő - az európai országok szempontjából második - kötet összehasonlitő tárgy­mutatóval fog kiegészülni. ARCHÍVUM, Vol. XVII. 1967. La législation archivistique. I. Europe. l re partié: Allemagne - Islande. Paris, 1971. 268.p.

Next

/
Thumbnails
Contents