Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - FIGYELŐ - Fábián Istvánné: Az olasz levéltáros iskolák / 109–111. o.

109 Az Archivum XX. és XXI. kötete, amelyeknek megjelenése a közeljövőben várható, a nem-európai országok levéltári jogszabályait fogja bemutatni. A szerkesztő jogos büszkeséggel jegyzi meg, hogy a jelenlegi vállalkozás mindenképpen első a maga nemében, legfeljebb az Archivum 1961. évi XI. kötetét tekinthetjük előfutárnak, 14 ország levéltári jogalkotásáról adott sommás ismertetésével. Duchein utal a terminológiai nehézségekre is, amelyeket elősorban az Elsevier kiadású Lexicon of Archive Terminology alapján igyekeztek megoldani. A fogalmak azonositása, rokonitása, a félreérthetőség és terminológiai bizonytalanság elleni SZÍVÓS küzdelem jellemezte a szerkesztők munkáját, - s az a mindjobban kialakuló meggyőződés, hogy a formák, külsőségek sokrétűsége mögött a levéltárak szervezete és működése tekintetében, legalábbis a XIX. század óta Európában, az alapelvek azonossága figyelhető meg. A levéltárat mindenütt nemzeti vagyonként, közvagyonként becsülik s az ügyviteli iratok állandó, rendszeres begyűjtését elsődleges levéltári feladatnak tekintik. Ami az egyes országok levéltári törvényei közötti eltéréseket, szembeszökő különbségeket illeti, azokból a leginkább figyelemreméltókat kell majd összeválogatni, csokorba gyűjteni, a kidolgozandó "ideális" levéltári tipus-törvény gazdagitására. A keleteurópai országok "állami levéltári fond" -ja például ilyen, rendkivül jellemző fogalom. A franciák a leltárak és repertóriumok szerkesztésére kidolgozott részletes szabályzataikban alkottajc figyelemre méltót. Magyarország levéltárügyét Szedő Antal, az Archivum levelező tagja, részletes történeti áttekintést nyújtó bevezetésben mutatja be. Az 1969. évi 27. sz.törvényerejű rendeletet s annak végrehajtási utasitását - néhány paragrafus kihagyásával (a kötet egységes szerkesztési szempontjai szellemében) - francia forditásban publikálja a folyóirat. A 14 európai ország levéltári jogszabályait áttekintve ugy tűnik,hogy a szervek iratkezelésének szabályozását illetően szembeötlő és egyedülálló a maga nemében a magyar példa. A bulgár levéltári törvény külön fejezetet szentel ugyan az irattermelő szervek selejtezése és a történeti értékű iratanyag levéltári őrizetbe adása szabályozásának, - Dánia 1902-ben rögziti a minisztériumok irattáraiban őrzött, levéltárba kerülő anyag selejtezésének, begyűjtésének módozatait, - Ausztria 1931-ben szögezi le a történeti, kulturális értékű dokumentumok levéltári őrizetbe vételének fontosságát, - Belgium a nemzeti vagyonként kezelendő levéltári iratok sorsán őrködő külön bizottságot szervez (1960-ban), - Finnország 1921-ben, majd 1936-ban szabályozza a megyei ill. központi ügyviteli szervek által termelt iratok selejtezését és begyűjtését, - Franciaország ugyané tárgykörben intézkedik 1936-ban és 1965-ben; 1969-ben pedig a francia levéltári igazgatóság országos érvényű körlevélben közigazgatási levéltárak megszervezésével igyekszik megoldani a megyei levéltárakat elöntéssel fenyegető irattári anyag átmeneti elhelyezését, - a mi rendeletünk függelékében taglalt "Irányelvek" -hez hasonlót azonban hiába keresünk a kötetben. Az Archivum vállalkozása - a némi késedelemmel megszületett első kötet tanúsága szerint - a nemzetközi levéltárügy eseménye, mégpedig nagyon örvendetes és további aktivitásra ösztönző eseménye. PADÁNYI GULYÁS GYULÁNÉ Az olasz levéltáros iskolák Az olasz levéltáros iskolák helyzete manapság sok gondot okoz, olyanokat, amelyek a levéltárügy egész területére kihatnak. Ezek megoldásához kivan E. Lodolini a mai helyzet jellemzőinek bemutatásával néhány gondolatot, javaslatot adni. *Elio LODOLINI: Levéltáros iskolák (Észrevételek és javaslatok) Rassegna degli Archivi di Stato, 1971. jan. -ápr. (31.évf.) 9-24.1. - A témára vonatkozóan ld. Sashegyi Oszkár: A Milánói Állami Levéltár. Levéltári Szemle 1968/3. 775-783-1.