Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - Klausz Jenőné: A Fejér Megyei Tanács művelődésügyi igazgatásának szervezet és ügykörei, 1950–1956 / 81–92. o.

87 1441-12/1953.(K.K.9.) Az általános iskolai tanitők szaktanári továbbképzéséről K.M.sz.r. 144-3/3/1954.(O.K. 10) a pedagógiai főiskolák oktatásának szabályozására vonatkozó rendelkezések O.M.sz.r. módositásáról 141-1/15/1954.(O.K.21) az általános iskolai tanitók pedagógiai főiskolai levelező oktatásának O.M. egyes tanulmányi kérdéseiről. Fejér megye területén is nagy a nevelőhiány még az 50-es évek közepén is. Az 1953-54. tanév végi jelentésében arról számol be a megyei oktatási osztály a minisztériumnak, hogy az adonyi járásban a tanév kezdetén 39 nevelő hiányzott. 198 nevelőre lenne szükség, s ebből 110-120 sza­kos tanárra. Főleg magyar és orosz szakos tanárokban van hiány. 4 községben pl. az 1954-55. tanévben sem tudják az orosz nyelvi oktatást megkezdeni. Nemcsak a középiskolák és általános iskolák igényeltek nevelőket, nevelőhiánnyal küzde­nek a megszaporodott óvodák és nyári napközi otthonok is. Székesfehérváron az 50-es években két nevelőképző működik: egy tanitónő- és egy óvónőképző, sőt az utóbbinak esti tagozata is van. Az iskolai felügyelők és az óvodai előadó évi jelentései bizonyitják,hogy a megyei oktatási osztály milyen gondot fordit a nevelőképzős növendékeire. Figyeli őket a gyakorlőidő alatt, vizsgálja pe­dagógiai adottságaikat, környezetükben való magatartásukat, tanitványaikkal való foglalkozásuk mód­ját. A képesitő vizsgán egy-egy gyenge eredményt felmutató osztálynál részletesen elemzi tárgyi tudásuk hiányosságának okait. Az osztály szorgalmazza a szakosodást és minden megadható kedvezménnyel lehetőséget ad a főiskola és egyetem levelező utón való elvégzésére, a szakfelügyelet külön gonddal figyeli a v levelező hallgatók munkáját. Egy-egy nyári szaktanfolyam után beszámolót küld az osztálynak a tanfolyam vezetője, feltárva a problémákat és eredményeket. Érdekes jegyzőkönyveket találunk osztályfőnöki munka­közösségek, nevelői és igazgatói értekezletek, tapasztalatcserék hangulatáról. Brigádlátogatások alkalmával megfigyelik, sőt a szakfelügyelőktől is jelentést várnak arra nézve, hogy az ideológiai továbbképzések tudásanyagát hogy viszik bele a nevelők gyakorlati munkájukba. Óvodákra vonatkozó jogszabályok az óvónőképzésről a kisdedóvásról A megyei, oktatási osztály év végi jelentései beszámolnak az óvodák számának évi szapo­rodásáról, ujak létesítéséről, régiek bővitéséről és korszerüsitéséről, berendezési és felszerelési tárgyakkal való ellátásukról. Az óvodai előadó részletes jelentésekben számol be a megyei óvodák helyzetéről. Minden óvodai vizsgálat komplex, az óvoda egész munkájára kiterjed, figyelve a külső-belső rendet és tisztaságot a konyhától a mellékhelyiségekig. Az óvónő nevelési rátermettsége, fegyelmezési készsége, oktatási ügyessége, időbeosztása, a foglalkozások szinvonala, a kialakitott napirend, a gyerekekkel,dajkákkal és konyhai alkalmazottakkal való bánásmódjának minősége, több óvónő esetén vezető és beosztottak viszonya, azaz a nevelő minden pozitiv vagy negativ megnyilvánulása szóba jön a birálatnál. Az óvodai előadó tudatositani törekszik a felügyelete alá tartozó nevelőkben az 1953-as törvény meghatározását, illetve célkitűzését: "A kisdedóvás feladata az óvodáskorú gyermekeknek a szocialista pedagógia célkitűzései szerinti nevelése, gondozása és az általános iskolai tanulmányokra való előkészitése", azaz az alapozás. 1950: 42. tvr. 1953: III.tv.

Next

/
Thumbnails
Contents