Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - Klausz Jenőné: A Fejér Megyei Tanács művelődésügyi igazgatásának szervezet és ügykörei, 1950–1956 / 81–92. o.

88 Altalános iskolákra, gyermekotthonokra, gyógypedagógiai intézményekre vonatkozó jogszabályok 1951: 15 tvr. a tankötelezettségről és az általános iskoláról 847-0130/1952. (K.K. 10) az úttörők nyári táborozásáról K.M.sz. utasitás 1260-28-1/1950.

(VI.24.) az értelmi fogyatékos gyermekek nevelés-oktatásának szabályozása V.K.M.sz.r. 288/1950.

(XII. 17.) a siketnémák nevelésének és oktatásának szabályozása tárgyában M.T.sz.r. 352-663/1952. (K. K. 11) gyógypedagógiai foglalkoztató intézetek működéséről K.M. sz. utasitás 847/804-3/1953.(K.K.3.) az értelmi fogyatékos gyermekek általános iskolából gyógypedagógiai K.M.sz. utasitás intézménybe történő áttelepítésének szabályozása Bár az általános iskolák már 1946 óta működnek, 1950-ben is sok gondot okoznak az oktatásügyi igazgatásnak, hiszen valamennyi tanintézet között legmagasabb a számuk és a legmagasabb gyermeklétszámmal foglalkoznak. A kis települések megyénkben is komoly gondot jelentenek, hiszen a felsőtagozat elvégzését a pusztákon lakó tankötelesek számára csak körzetesítéssel lehet megoldani. A tanulócsoportok a városokban és nagyobb községekben is gyakran vannak mozgásban, mert a 60-65-ös osztálylétszám nemcsak padok kérdése. A szakos nevelőkkel való ellátottság sincs rendben. Pl. a móri járásban 1955-1956. tanév elején 163 felsőtagozati nevelőből csak 54 volt szakos illetve szakosodó. Nehéz helyzetben vannak néhány községben a kikerülő fiatal nevelők, mert semmi étkezési lehetőségük nincs. Ilyen helyekről állandóan jönnek az áthelyezési kérelmek. A szakfelügyelet hangsúlyozza a szemléltetés fontosságát, viszont az iskolák szertárai nagyrészt felszereletlenek. Az állandó fejlesztés itt is az oktatási osztály gondja. Nem egy iskolában a háborús sérülések helyrehozása történik meg 1953-ban. Az 1954-es megyei jelentés szerint bár hiány nincs iskolapadokban, egy részük megért a selejtezésre. A felügyeleti jegyzőkönyvek ennek ellenére komoly követelményekről és eredményekről beszélnek. Anyagi téren is, nevelési téren is támaszt jelentenek a pedagógusok számára a szülői munkaközösségek. Vidéken ez a segitség talán még kézzelfoghatóbb, mint a városokban. A környék állami gazdaságai, termelőszövetkezetei vagy egy-egy nagyobb vállalat - pl. a balinkai szénbánya kirándulásokkal, gyermeknapi megvendégelésekkel igyekszik szebbé tenni a gyerekek életét. Az iskola nem áll elszigetelten a falvakban sem. Az úttörő táborokról, úttörő életről, a tanulók nyári munkájárólszines képet ad az iratanyag. Az általános iskolások korosztályába tartozó hontalan gyermekek számára létesült gyermekotthonok is uj feladatokat adnak az oktatási osztálynak. Megyénkben már az 50-es években is több ilyen intézmény van. (Martonvásár, Soponya, Dég). Hogy ezekhez a gyermekekhez mennyi külön nevelői törődésre és hozzáértésre van szükség, bizonyítják az otthonok és a felügyelet jelentései. Több iskolánkban foglalkoznak gyógypedagógiai oktatással, Velencén külön Állami Gyógypedagógiai Gazdasági Leányfoglalkoztató Intézet működik. Az intézmény éveken át sok nehezen megoldható oktatás- és nevelésügyi problémát zudit felügyeleti szerveire. A látogatási, felügyeleti jegyzőkönyvek állandó nevelői torzsalkodásokról, felelőtlenségekről, munkafegyelmi lazaságról, a szakoktatás gyengeségéről, a gyerekekkel való közönyös nevelői bánásmódról beszélnek. A tan-