Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - Kanyar József: A közép- és alsószintű földművelésügyi szakszervek hatásköre és fondjainak forrásértéke a Somogy Megyei Levéltárban, 1945–1955 / 66–80. o.

72 Az iratok forrásértéküknél fogva nem selejtezhetők. Jelentős adatokat tartalmaznak Somogy megye területén különösképp a halászati jog haszonbérbe adására vonatkozóan a megkötött szerződések és a felügyelőségi levelezés. Az alapszabályokkal rendelkező halászati szövetkezetek szerződéseinek térképekkel dokumentált határiratai, termelési adatai jelentős források. A halászati felügyelőségek a tanácsok megalakulása után is folytatták tevékenységüket, 1951-ben hat felügyelőség helyett hét létesült a 19.011/1951. F.M. számú rendelet alapján. A felügyelőségek 1955-ben szűntek meg, és az iratokat a Megye halászati agronómusa 1956-ban adta át a Levéltárnak. II. MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI SZAKSZERVEK 8. Vármegyei Gazdasági Felügyelőség (Kaposvár) (1945-1948) XXIV. 205. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter első szakközege a törvényhatóságban - az 1882. évi XX. te. alapján - a közgazdasági előadó volt. Az 1908. évi 43. törvénycikk a hajdani állattenyésztési felügyelőségek helyébe a gazdasági felügyelőségeket ültette. 1912-ben e felügyelőségek ügyköre jelentősen megnövekedett: az időközben megszűnt közgazdasági előadók feladatait is hatáskörükbe utalták. Az 1921. évi 42. törvénycikk alapján a gazdasági felügyelői szervezet - újjászervezése során - a Földművelésügyi Minisz^ térium fennhatósága alá tartozott, a felügyelők állami tisztviselőkké váltak, akiknek államigazgatási feladatkörét a 84.251/1923. F.M. sz. rendelet, később pedig az 55.209/1927. F.M. sz. rendelet szabályozta. így a Somogy Vármegyei Gazdasági Felügyelőség Kaposváron székelő vezetője közvetlenül a kerületi állami gazdasági főfelügyelő (Kaposvár-Ocsény székhellyel) hatáskörén keresztül a Földművelésügyi Minisztériumban székelő országos gazdasági főfelügyelőnek volt alárendelve. A megyei Felügyelőség munkája a felszabadulás után - a hosszú időre elnyúló háborús cselekmények következményeképpen - rendkívül nehézzé vált azáltal, hogy tevékenységét nyomban meg kellett kezdenie,ahogy a hadigépezet tovagördült a megye területéről. A földmüvelésügyi miniszter már 1945. február 13-án rendeletet adott ki a törvényhatóságok számára (30.721/1945. F.M.) arról, hogy a gazdasági felügyelőségek működését mielőbb biztosítsák. 1945. január 12-én, Hodics Gyula helyettes hivatalvezetővel az élen már dolgozott a Megyei Gazdasági Felügyelőség, amely az alispán 10.132/1/1945. számú bizalmas és sürgős rendeletére azonnal megtette a gazdasági felügyelők és a gazdasági elöljárók újbóli megbizatására és munkába állítására a kezdeti lépéseket, s egyben számba vette a megyében a második világháború ideje alatt a munkahelyükről eltávozott felügyelőségi tisztviselőket. A gyors tennivalókat a tavaszi munkák, a készülő és a mihamarabb végrehajtandó földosztás törvényének előkészületei, majd a termelési bizottságok felállításáről szóló 22.500/1945. F.M. számú rendelet végrehajtása sürgette. A megyei termelési bizottságok mellett, amelyeknek iratai nem maradtak fenn, járási termelési bizottságok is működtek. Közismerten súlyos gond volt a felszabadulás első esztendejében a vetőmagvak biztosítása és szétosztása a megyében. Sokféle, sokszor egymásnak ellentmondó rendelkezések zavarták a végrehajtő szervek munkáját, amelyeknek az egyes vidékek igényeire is figyelemmel kellett lenniök, hiszen voltak olyan járások (Marcali és Nagyatád), amelyekben öt hónapig tartottak a harcok, s igy e járások alig rendelkeztek terményfelesleggel és vetőmaggal. A mezőgazdaság újjáépítésével párhuzamosan sok energiát kellett forditaniok a megyei és járási felügyelőségeknek a felszabadító katonai alakulatok élelmezéséhez szükséges beszolgáltatások kivetésére és behajtására.