Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - KRÓNIKA - Schmidt Ádámné: Az Országos Levéltár III. osztályának 1970. évi gyarapodásáról / 245–246. o.

Az Országos Levéltár III. osztályának 1970. évi gyarapodásáról Jóleső érzéssel számolunk be minden évben a III,osztály iratgyarapodásáról. Az elmúlt évben részben ajándékozás, részben vásárlás és megőrzésbe adás utján tovább növekedett azoknak az iratoknak a mennyisége, amelyek a szakszerű és biztonságos elhelyezés mellett a tudományos kutatás részére is hozzáférhetővé váltak. Az 1970 évben elhelyezett valamennyi uj irat^felsorolása helyett ezúttal csak azokról történik emlités, amelyek jelentősebbek vagy amelyekre a kutatók figyelmét fel szeretnénk hivni. Állandó megőrzésbe vette a III,osztály a Mezőgazdasági Kisérletügyi Központ 10 iratfm-nyi anyagát /P 1752/, amely 1933-1950 között a Központ működésével kapcsolatban jött létre, A Titkári és Gazdasági Hivatal iktatott irataihoz iktató— és pénztárkönyvek szolgálnak kiegészítésül. Vásárlás utján, került az Országos Levéltár III.osztályának megőrzésébe többek között a La Fontaine Irodalmi Társaság működésével kapcsolatos teljesnek mondható anyag 193 6-tól 1951-ig, amikor is a Társaság megszűnt, átadva célkitűzéseinek további megvalósítását a Magyar írók Szövetségének. A társaság tagjai a legkiválóbb irók, költők, művészek, egyetemi tanárok stb. voltak /Babits Mihály, Bartók Béla, József Attila, Illyés Gyula, Tamási irón és még sokan mások/, ahogy az a fennmaradt tagnévsorokból kitűnik. Az elhelyezett iratok között megtalálhatók a Társaság közgyűlési és elnöki tanácsának üléseiről felvett jegyzőkönyvek, jelentések, hivatalos levelezés, közte Hevesi Sándor, Tersánszky J.Jenő, Germanus Gyula, Hatvány Lajos stb. köszönő levelei taggá, ill,tanácstaggá történt megválasztásuk alkalmával, továbbá Baktay Ervin három hosszabb levele 1945-1946-ból. Dr.Veress Endre történész és a rokon Méhely család iratait három éven keresztül kisebb-nagyobb részletekben vette meg az Országos Levéltár, s az iratok rendezésére 1970-ben került sor. A rendezés, valamint az 1970. év folyamán vásárolt iratok teszik lehetővé azt, hogy a Veress-Méhely iratok közül ezúttal a Méhely család irataira /XX,sz.-i levelek, naplók, életrajzok, feljegyzések stb,/ hivjuk fel a kor kutatóinak figyelmét. E levéltár központjában Méhely Kálmán gépészmérnök áll /1882-1923/, aki több európai és amerikai /USA/ tanulmányút után a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének ügyvezető igazgatója lett, munkásügyekkel, gyári üzemtechnikával, munkásbiztositásügyi kérdésekkel foglalkozott. Főművei "A munkáskérdés lényege" cimmel 1916-ban jelent meg. 1918-^ban Garami Ernő oldalán a Kereskedelemügyi Minisztériumba államtitkárrá nevezték ki, ezt az állást 1919 márciusáig töltötte be. 1920-tól kezdve,mint a Budapesti Tudományegyetem Közgazdasági Karának egyetemi tanára, 1921-ben a dorogi választókerület ellenzéki, liberális programmal megválasztott képviselőjeként működött. Felfelé ivelő életpályájának korai halála vetett véget. Levelezéséből és megőrzött müveiből széleslátókörü, élőitéletektől mentes, munkásügyi kérdésekben kiváló szakembert ismerünk meg, aki világszerte szerzett tapasztalatain nyugvó előremutató világnézetével hazai viszonylatban korát megelőzte. Elete utolsó évében emiatt több támadás érte. írásaiból egyrészt a magyarországi ipari munkásság akkori viszonyaiba és a munkásmozgalomba nyerhetünk bepillantást, másrészt az első világháború utáni Magyarország és a Horthy korszak kezdetének igazságtalanságai tUnnek ki a hozzá, mint baráthoz vagy mint 24-5