Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - KRÓNIKA - Schmidt Ádámné: Az Országos Levéltár III. osztályának 1970. évi gyarapodásáról / 245–246. o.

képviselőhöz intézett levelekből, A családon belül hosszú éveken át lappan­gó világnézeti és politikai harc Méhely Kálmán, illetve apja és ennek unoka­öccse, Méhely Lajos zoológus, egyetemi tanár között, aki a későbbi években a nemzeti szocialista faj- és vermítosz elméletének közismert magyarországi hirdetője lett, éppen Méhely Kálmán tragikus korai halála alkalmával fajult el, éleződött ki és vezetett a családtagok között végleges, engesztelhetet­len szakításra, A kisebb fondtöredékek közé elhelyezett családi iratok közül megemlít­hetők a Szatmár megyei Mánd "curialis possessio" közbirtokos családjai közé tartozó Márton család XVI-XIX.századi iratai /2 középkori oklevéllel/ és a rokon mándi Mándy- és 'Osepei családokra vonatkozó iratok, amelyek a köznemes­ség ma eléggé kutatott rétegének életviszonyaira és birtokviszonyaira szol­gáltatnak forrásanyagot. - Az udvarhelyszéki Kissolymoson és Atyán birtokos Simo /alias Simon/család 1663-1843 közötti évekből származó iratai /egyes­ségek, birtokosztályok, nyugták, elismervények stb./ egy erdélyi kisbirtokos család birtokviszonyaira, birtoktörténetére vonatkozó ujabb adatokkal bőví­tik korábbi, hasonló jellegű forrásanyagunkat. Az R szekcióból az R 226 /1526 utáni iratok gyűjteménye: 1945 utáni nö­vedék/ 46 tétellel gyarapodott. Ezek közül elsősorban az a fűzött kötet ér­demel emlitést, amely a kismartoni uradalomhoz tartozó limitz és Apetlon jobbágy -árvái örökségének felsorolását tartalmazza az 1560—1585 évekből. Ezt az árvakönyyet, amelynek provenienciája nem állapitható meg, 1572-ben fektették fel. Értékét növeli, hogy ilyen korai jobbágyhagyatéki feljegyzé­sünk nincs s a XVII,sz, első feléből származó árvakönyvek is nagyrészt meg­semmisültek 1956-ban. - Egy 532 oldalból álló latin és magyar nyelvű kötet a Kászon székely szék birosági jegyzőkönyvét /perkivonatokat/ tartalmazza az 1668-1730 évekből, - 1712-ben kelt és főleg nyomdatörténeti szempontból értékes az a privilégium, amelyben III,Károly átirja és megerősíti I.József 1705-ben Bécsben kelt oklevelét, amelyben Töltésy István révkomáromi könyv­árusnak kalendáriumok készítésére s azoknak Magyarországon és Erdélyben való terjesztésére ad engedélyt. - Végül megemlíthető még Szöllősy Józsefnek, a győri királyi akadémia elsőéves hallgatójának 1810-ből származó " Ius publi­cum regni Hungáriáé " oimü, Szibenliszt Mihály jogászprofesszor ez évi köz­jogi előadásairól készült jegyzete. Mindent összevetve, a III.osztály iratai az 1970 év folyamán 10,29 iratfm-rel gyarapodtak, a Mohács előtti gyűjtemény 33 oklevéllel, a Kisebb fondtöredékek gyűjteménye 4 tétellel és az R szekció különböző fondjai 50 tétellel bővültek. Mohács előtti Gyűjteményünk okleveleiről 11,176 db fény­képmásolat készült az 1970 év folyamán, ami azt jelenti, hogy a Dl 1—64500 jelzetű okleveleink állnak fényképmásolatban a kutatók rendelkezésére. Schmidt Ádámné 246

Next

/
Thumbnails
Contents