Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - FIGYELŐ - Vass Előd: Jugoszláviai levéltárakban / 164–187. o.

"V-ll", Magyar Kir. 28. ezred Eszéken, 1918. "JU-79", Zbirka MatiSnih Knjiga /Anyakönyvek Gyűjteménye/, 1650-1947, 2198 kötet és 61 doboz anyakönyvi kivonat 137 helységből, ebből 12 kötet 1960-ban Budapestről került át. /Délbaranyai falvak./ "K-15", Különböző Iratok, 1437-1899, 31 karton doboz. A 8-9, dobozban, Acta Hungarica, 1540—1848, e két dobozban különböző magyar kormányszervek iratai, valamint az 1728. évi Nógrád megyei összeírás. A 10. dobozban Acta Turcica, 1721-1895, anyagában a budai pasák néhány magyar nyelvű levele is megtalálható. "JU-14", Camaralia: Agramer Oameral Administration /E 307/, "0 26", Acta Zrinyiano-Frangepaniana /E 202/. A Horvát Levéltár szinte minden törzsrészében található magyar nyelvű és vonatkozású iratanyag, ugyancsak a többi zágrábi levéltárban is. Arhiv Grada Zagreba /Zágráb Város Levéltára/ és az Arhiv Pryostolnoga Kaptola /A Zágrábi Székeskáptalan Levéltára/, valamint az Arhiv Jugoslovenske Akadémiáé Znanosti i Umjetnosti /A Zágrábi Jugoszláv Tudományos és Művészeti <' Akadémia Levéltára/, ez utóbbi levéltár Hungarica gyűjteményt is őriz: Regesta Hungarica, I. rész, 1628-1796, /1-256/ db irat, főleg a horvát és magyar nemesi családok és a püspökök levelezéseiből, ezenkivül horvát bánok levelezése, mint Pejákovic stb., a II. rész, 1551-1773 /257-365. számozott/ 108 db iratot tartalmaz, melyek két latin kivételével magyar nyelvűek. A központi levéltáron kivül még 12 regionalis történeti levéltár van Horvátországban; mint Osijek /Eszék/, Varazdin /Várasd/, Sisek /Sziszek/, Slavonski Brod és fiókja Slavonska Pozega, Kriáevci /Belovar Körös/, Pazin, Rijeka /Fiume/, Zadar /Zára/, Dubrovnik /Raguza/, Split /Spalato/ és fiókja Hvar helységben. Ezek közül a legtöbb magyar vonatkozású levéltári irattal a Fiumei Regionális Történeti Levéltár /Historijski arhiv u Rijec'i/ rendelkezik. E levéltár kezelésébe'tartoznak a városra vonatkozó fondok, mint Opc$ina Rijeka /Fiume Községe/, 1378-1873, Regium Gubernium Fluminense, 1776-1848, valamint a Fiumei és a Magyar—Horvát Tengerparti Kir. Kormányzó, 1868-1918, a Magyar Kir. Tengerészeti Hatóság, 1870-1918, valamint Privremene Vlade u Rijec'i /Fiume Ideiglenes Kormányzata/, 1918-1924, Prefettura del Oarnaro, 1924-1945, ezenkivül e levéltárt fenntartó 11 község, Porec, Labin, Vodujan, Rovinj, Buzet, Pazin, Pula, Krk, Osor, Cres és Losinj XVI.sz.- 1945 közötti levéltári iratai is. A levéltár rendelkezik levéltári leltárral /inventar/, amely a levéltár 1953* évi évkönyvében nyomtatásban is megjelent: Vjesnik drzavnog arhiva u Rijeci, Svezak I. Rijeka 1953, PP. 360-367. "Inventar Drzavnog Arhiva Rijeka". A legjelentősebb magyar vonatkozású iratanyag, a volt fiumei magyar kormányzóság levéltára /1868-1918/, amely a következő fondokra tagolódik: A/ Prezidialni spisi /Elnöki Iratok/ 1-68 számú csomó B/ Opci spisi /Általános Iratok/, 69-575.sz. csomó, 1901-1918 között XXII. kútfőre bontva 0/ Rijeó'ki Kraljevski ákolski Inspektorát /Fiumei Kir, Tanfelügyeség/ 1880-1901, 29 db csomó /576-602 számú csomó/, az iskolai iratok jegyzőkönyvei közül az 1-17. számúak az elnöki iratok jegyzőkönyvei, a 18-76. számuakban az általános iratok jegyzőkönyvei találhatók, és a 77-^90. számú kötetek az iskolák iratainak protokoll urnáit tartalmazzák. D/ Prekrsaji /Szabálysértések/ 1911-1918, 603-607. csomók 182