Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - ADATTÁR - Oltvai Ferenc: A Szegedi Városi Tanács két jelentése 1851-ből a város statisztikai adatairól, történeti fejlődéséről és titkos levéltáráról / 148–154. o.

Oltvai Perenct A Szegedi Város

i Tanács k

ét j

elentése 1851-ből a város statisztikai 'adatairól, történeti fejlődéséről és titkos levéltáráról A szabadságharc leverése után az újonnan berendezkedő kormányszervek meg akarták ismerni az országot. Számos rendeletet adtak ki, amelyekben adatokat kivántak a helyi hatóságoktól. Augusz Antal, a Pest-budai főispán 1851* november 11-én kelt rendeletében az irányítása alá tartozó megyei főnököket, többek között a Csongrád megyeit /Bonyhády István/ is arra utasitotta, hogy ismertessék a megye rövid történetét, a természeti viszonyokat, a folyókat, tavakat, ásványvizeket, a termékeket, az 1851. évi termés mennyiségét és minőségét, az ipart, az iskolákat, a nevelőintézeteket, a katonaság es a csendőrség adatait. Bonyhády a Csongrád megye "történeti ismertetésére és természeti tulajdonságára" vonatkozó adatok összeállítására bizottságot küldött ki, amelynek tagjaiul felkérte Kis Dániel törvényszéki ülnököt, Kiss Bálint^ref, esperest és Kremminger Antal prépostot, a szegedi polgármestert, a főbirót, a megyei és városi főorvost, valamint Pity István megyei levéltárnokot, A bizottság tagjainak.meghagyta, hogy az adatokat a levéltárakból és ha lehet, máshonnan is gyűjtsék Össze. A kerületi főispán rendeletét Bonyhády István megyefőnök a szegedi városi tanácsnak is megküldte. Az Üggyel a városi tanács 1851. november 19-én foglalkozott és ugy döntött, hogy az adatok megszerzését és a jelentés elkészítését a jegyzőre, Szremácz Jánosra bizza,* Szremácz két jelentést is szerkesztett a Tanács nevében és az elsőt, a statisztikai adatokat tartalmazót, 1851. november 24-én, a másodikat, a város történeti fejlődéséről és a legfontosabb okiratokról szólót, decemberben küldték el Bonyhádynak. A jelentéseket a megyefőnök továbbította a Pest-budai kerületi főispánhoz. Alább mindkét jelentést közöljük. Felmerül a kérdés, hogy Szremácz honnan merítette anyagát a városról? Valószínű, hogy támaszkodott Fényes Elek müveire, amelyek Szremácz jelentésének idegében ismertek voltak, a Szremácz által készített két jelentés azonban bővebb, mint Fényes közleménye és más tárgyú adatokat is tartalmaz, A város történeti fejlődésének leírása valójában csak vázlat. Mégis érdemesnek tartjuk közölni, mert az akkori ismereteket örökíti meg a jelentésnek ez a része. Palugyay Imre: Szabad királyi városok leírása I.r. c. müve 1853-ban, tehát nem sokkal a városi tanács jelentése után látott napvilá* Csongrád megyei l.sz. Levéltár, Szeged város tanácsülés! jkve, 1851. 5470. jkv.sz. 148