Levéltári Szemle, 21. (1971)
Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - ADATTÁR - Oltvai Ferenc: A Szegedi Városi Tanács két jelentése 1851-ből a város statisztikai adatairól, történeti fejlődéséről és titkos levéltáráról / 148–154. o.
got, és Szeged történetéről értékes adalékokat közöl* Addig ekkora terjedelemben nem is jelent meg Szeged fejlődéséről számottevő ismertetés. Dugonics András ugyan meg akarta irni Szeged történeti monográfiáját, amint arról^Lugosi Döme: Dugonics András szegedi monográfiája /Szeged, 1929./ c. müvéből értesülünk. Adatgyűjtését kéziratainak köteteiben /analecta/ Lugosi még látta, ós azokat jelzett müvében közre is adta. Szegeden a beavatottak bizonyosan tudtak Dugonics gyűjtéséről. Az 1851-ben készült történeti áttekintés elolvasása után azonban az a határozott benyomásunk, hogy a tanácsi jelentés irója nem látta Dugonics jegyzeteit,A tanács jelentése hézagos és néhol téves is: a török alóli felszabadulás évét - 1686-ot - nem irták helyesen; az 1719-ben adományozott városi privilégium ós a cimer köriratában feltüntetett 1200 évszámot a jelentés szerkesztője kritika nélkül veszi tudomásul; az alsóvárosi ferencestemplom építéséül elfogadja az 1103. évszámot stb, A történeti jelentést a jegyző maga állithatta össze. Nincs az iraton annak nyoma, hogy azt a kiküldött bizottságnak bemutatták volna. Egy hivatalnok jelentésével van tehát dolgunk. Tanulságos a jelentésnek a város legfontosabb dokumentumairól szerkesztett része. Ezt nem volt nehéz Összeállítani, A jogbiztositó erejü^okleveleket már a XVIII.sz, végén elkülönítették a többi irattól? és ezekből létesítették a titkos levéltárat, amelyet a Szent Dömötör-templomban őriztek. k% oklevelekről volt lajstrom. A jegyző a listából a szerinte legfontosabbakat vette be a jelentésébe, --• A jelentésben egy nagyon érdekes adatra bukkantunk, 1851-ben ugyanis - amint a jegyző jelenti - megvolt még a város levéltárában IV, Béla 1247. évből kelt adománylevele, amelyben a király Tápét és Vártó halastavat a szegedi hospeseknek adományozta. Palugyay a fentebb idézett müvében ugyancsak azt irta, hogy az "eredetié a város levéltárában létezik".* 1877-ben azonban, amikor Varga Ferenc közzétette a Szeged város története c. müvét, erre az oklevélre ugy hivatkozik, "melynek mi már csak az esztergomi káptalan által 1654-ben hiteles másolatba vett 1465-iki Mátyás-féle átiratát birjuk".* 35 " 1853-tól, Palugyay müvének megjelenésétől 1877— ig huszonnégy év telt el. Eközben veszett el a város egyik legfontosabb és egyben legrégibb oklevele. A levéltár legkorábbi oklevele jelenleg az 1359.évi adásvételi szerződés^ Balak-puszta eladásáról, ill. megvételéről. Ha tehát Palugyay megjegyzésében kételkednénk, ugy az 1851, évi jelentés meggyőzhet bennünket, hogy az 1247. évi adománylevél megvolt a város levéltárában és több más középkori oklevéllel együtt átvészelte a török hódoltságot, az árvizeket, tűzvészt és egyéb veszedelmeket. i.m. 170. old, 3tX i.m. 34. old, 149