Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - ADATTÁR - Centgraf Károly: Adalékok Vályi András földrajzi lexikonának keletkezéséhez: a 175 éve megjelent első magyar nyelvű földrajzi munka előzményei, forrásai és megírásának körülményei / 139–147. o.

"Minekutána a Felséges Királyi Helytartótanács már háromszor Rendelést tett vala, és ón is sok izben esedeztem minden Vármegyéknél, hogy a tudósításaik által Magyar Országnak Leirását tökéletességre segéllenék, esedezem Méltóságod előtt, hogy Uradalmaihoz tartozó minden Helységeknél: leírásait megküldetni méltóztassék, hogy igy kötelességemnek és Méltóságod iránt való igyekezetemnek is megfelelhessek." Csodálnunk kell Vályi szorgalmát, türelmét, -hogy annyi értetlenség és nemtörődömség ellenére kitartott, nem szűnt meg ostromolni a megyéket, birtokosokat, akiket a Helytartótanács rendeletei sem tudtak kellő igyekezetre birni./25/ Nem csak az igyekezet hiánya késleltette a vármegyék válaszait, hanem részben a vármegyei élet akkori mechanizmusa is, amely a megyegyülést tette döntő fórummá - s amelyet a Helytartótanács is szem előtt tartott akkor,amikor Vályit a megyékhez utasitotta./26/ Vályi az 1798. október 9—i levélben igy panaszkodik: "még most sem vehettem kezemhez, némely tudósításokat melyek munkámban vágynak* de a Vice Ispán Uraknak leveleik szerint a Vármegye Gyűléseiben tett megjobbítások után fogják azokat kezemhez szolgáltatni,/27/ Az első kötetben levő hibák, különösen egyes birtokok földesurának helytelen megnevezése sértődöttséget és aggályoskodást okozott a tekintetben, hogy a tévedés jogvitáikra teremthet alapot az uradalmak, falvak tulajdonjoga, törvényes birtoklása tekintetében, Vályi, hogy az ilyen aggodalmakat eloszlassa a "Felséges Haza"—hoz cimzett, különnyomtatvány-ajánlásban hangsúlyozza, hogy e tekintetben a Magyar Ország Leirásának "... törvényes ereje sohasem lehet, s csupán csak a. földes Uraságoknak tiszteletekért fordulnak elő ..."/28/ Vályi másik, de ezzel a munkájával szorosan összefüggő vállalkozásáról is értesülhetünk a Festetics Györgynek irt levélből - arról tudniillik, hogy a fiatal Orosházi Czetter Sámuellel Vályi térképeket csináltat és lerajzoltatja a nevezetesebb épületeket, helyeket. Vályit idézve: "... a Rajzoló az idén e vidéken fekvő nevezetesebb városokat késziti ... reménylem, hogy Méltóságod mind Keszthelyt, mind pedig több nevezetesebb épületeit lerajzoltatni méltóztatik..."/29? 4 0 maga is rajzolni tanul, mint a Széchényinek szóló levélben irja "... a Rajzolást és Képírást tanulom most, hogy az egész Országot ujjonnan beutazván, minden nevezetesebb Épületeket és Vidékeket magam rajzolhassak le idővel; s egyszersmind munkámat is tökéletességre hajthassam."/30/ Az anyaggyűjtés és a nyomtatás költségei nagy terheket rónak Vályira. Igy irt Széchenyinek/31/: "... látván, hogy a Szolgabirák ingyen nem dolgoznak... kéntelenítettem ajánlani munkámat es már sokaknak meg is küldözgettem. Igy hevülének fel végre segedelmemre... minek utána fáradtságokért 2520 Rh forintot érő könyveket es földképeket felajánlottam. Ezenkívül a sok felé irt és nyomtatott Esedezések, posta költségek és széjjel küldözgetések 562 Rft s 41 xr készpénzbe kerültek nékem."/32/ A Széchényinek szóló 1798. január 10-i levélben igy tár^a fel helyzetét: "Jelen lévén már az idő, hogy munkámnak harmadik kötetjére nézve is Alkulevelet /contractust/ kössek, a jó Isten tudja mit tévő legyek, mert nékem egy fillérem sincs; mind fizetésemnek nagyobb részét, mind pedig a jutalom pénzt már a második kötetnek nyomtatásaért által engedtem, minthogy az ő Eminenciája által e végre nyert 500 Rhforintokból részszerént az első kötetnek maradékát fizettem le, részszerint pedig a múlt egész télen tartott súlyos betegségemben elég sem vala. Azonkívül még lefizetni való adóságom 143