Levéltári Szemle, 21. (1971)
Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - ADATTÁR - Centgraf Károly: Adalékok Vályi András földrajzi lexikonának keletkezéséhez: a 175 éve megjelent első magyar nyelvű földrajzi munka előzményei, forrásai és megírásának körülményei / 139–147. o.
A Helytartótanács kezdettől fogva pártfogásába vette a készülő mtivet, hiszen az 1790.évi XVI. t.c, alapján kötelessége is volt a magyar literatura istápolása. Ennek a törvénycikknek az alapján állították fel a pesti egyeteoien a magyar nyelv tanszékét, amelyet az egyetem tanácsa javaslatának alapján Vályi András nyert el./18/ A Helytartótanács 1796-ban adott ki rendeletet/19/ a vármegyékhez, királyi városokhoz, kerületekhez, hogy a készülő munkához adatokat, leírásokat küldjenek Vályinak, de maga Vályi is tett közzé felszólitást a lapokban már 1790-ben es ezután több izben is, A felszólítás nem hozta meg a kivánt eredményt, mert a Helytartótanácsnak még kétszer kellett rendeletet^küldenie, hogy a szükséges tudósitások, leírások beérkezzenek a vármegyéktől./20/ 1796-ban megjelent az első kötet. A Helytartótanács utasitotta Vályit, hogy ennek példányait juttassa el mindazokhoz, akik segítséget adhatnak a hibák felfedésében és kijavításában, igy - a vármegyék főispánjaihoz, városok főbirálhoz, illetve nagyobb birtoktestek uraihoz. Vályi a könyveket meg is küldte, részben közvetlenül a megyékbe, városokba, részben Pozsonyba, ahonnan a diétái követekkel akarja elküldetni az ország távolabbi helyeire, A követek nem lelkesedtek a feladatért, sőt rangon alulinak találták, bizonyitva ezzel, hogy mennyire nem értették meg a készülő könyv nemzeti-irodalmi fontosságát./21/ Vályi személyesen is elutazott mindazokra a helyekre, ahonnan nagyobb segítséget várt - például Batthyány prímáshoz Esztergomba -, s más, számára elérhető helyekre. Leveleivel küzdött könyve sikeréért mindazoknál, akik előrelendíthették a Lexikon Ügyét, Az .Országos Levéltár egyes családi levéltáraiban, /P szekció/ megtalálhatók ezek a levelek. A levelek feltárják azt a küzdelmet, amit Vályinak végig kellett harcolni, ha munkáját be akarta fejezni. Az alább idézett levél gróf Zichy Ferenc Veszprém megyei főispánnak szól../22/ "Nagy Méltóságú Gróf*.. Kegyelmes Uram! Szerencsem van Excellentiádnak Magyar Ország Leírásának első kötetét alázatosan bemutatni, s egyszersmind alázatosan esedezni, hogy azt bölcs Ítélete, hazafiúi kegyes indulata szerint, minthogy én esedezéseimre tudósításokat nem nyerhettem, és még a T. Vármegyének közönséges földképe /mappa/ nincsen^ kegyelmesen előmozdítani méltóztassék. Melyet, ha megnyerhetek, az első kötetbeli hibákat megjobbíthatom a következő három kötetben pedig kikerülhetem aki magát ... ajánlván a legmélyebb tisztelettel ... Vályi András ..." A Széchényi Ferencnek irt 1797. január 1-i levél arról tanúskodik, hogy Széchényi elküldte Vályinak jószágai leírását, aki ebben a levélben köszöni meg a grófnak a tudósításokat,/23/ Hogy mennyire nem igyekezett minden felszólított a kivánt leírásokat és tudósításokat megadni, arra példa egy Festetics Györgynek irt levél:/24/ 142