Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - ADATTÁR - Soós Imre: Levéltáraink műemlékjellegű berendezése: Sátoraljaújhely: a Zemplén Megyei Levéltár műemléki épülete és berendezése / 133–134. o.

A leltár elé csatolt alaprajzi melléklet tanúsága szerint a szekrények különböző méretűek és 4-6 polc által kisebb részekre tagoltak voltak. Ezek a betű- és római számjeles szekrények 1962-ig a levéltár birtokában voltak, akkor helynyerés okából kénytelen volt ezeket kiselejtezni ós jelenleg 26dbot a nyírbátori Báthory István múzeum raktárszekrényekül használ belőlük. A szekrények száma az 1888-i leltár szerint csupán 39 volt, 1962-ben összesen 75 db, hat különböző méretű szekrényt selejteztek ki. Az egykori berendezésből csup.án az igazgatói irodában maradt egy kétszer 220 cm hoszszu, 105 cm széles és 80 cm magas, eredetileg 2-2 fiókkal.és két-két polccal felszerelt kutató pulton álló, egyetlen összefüggő módon épitett,440 cm hosszú, 230 cm magas és 55 cm mélységű, barnára mázolt, 6, kettős ajtóval ellátott, polcos zárt szekrény. A szekrények ajtóin fehér téglalapban "A" betüjelzet és 1-6-ig terjedő folyószámozás van, A betű- és számtipus a XVIII. század végén használatos formára utal, A betűjel és a 7-8-ig terjedő számozás az iratpult fiókjain is folytatódik, A régies betűtípus ellenére ez a szekrény mécsem tekinthető régebbinek a levéltár mostani helyén történt 1892-i berendezésénél. Ez a. megmaradt szekrény szemmel láthatólag a jelenlegi helyiség méreteihez készült, feltehetően 1892-ben vagy 1892 után, a régibb levéltári szekrények mintájára. Az egykori berendezés elkészitési időpontjáról semmit sem sikerült megállapítanom. A kiselejtezett szekrények egy részén hatalmas fülszerü vaskapcsok voltak merőlegesen felerősítve, e füleken rudakat lehetett keresztül dugni, nyilván rakodás és szállitás megkönnyítése céljából. Feltehető, hogy az ilyen tipusu szekrények még 1744-ben készültek, amikor a levéltárat a kisvárdai várból az akkor befejezett első megyeházára, Nagykállóba átszállítottak. Igen valószinü, hogy a hasonló kivitelű, de különböző méretű szekrényeket később, a szükségletnek megfelelően az elsők mintájára csináltatták. A levéltárnak a mostani helyére való költöztetése során, 1886-tól kezdve az alispáni iratok tanúsága szerint a megye vezetői éveken keresztül foglalkoztak a raktári szekrények javíttatásával, az aktákat azonban időközben az alispáni iratok közül kiselejtezték, A levéltár jelenlegi berendezéséhez tartozó emiitett nagy szekrény semmi esetre sem régibb készitmény 1892-nél, jóllehet külseje mindenben hasonlít a korábban, első részletében talán a XVIII.század első harmadában készült, ma már kiselejtezett szekrényekhez. Balogh István Sátoraljaújhely: A Zemplén megyei levéltár műemléki épülete és berendezése Zemplén-megye műemlék-levéltárát két szakaszban épitették fel, A Kossuth tér 5»sz. alatt, a volt megyei székház - a mai városi tanácsház - udvari szárnyának első emeletén két egymásba nyiló helyiséget a megyeháza épitésével egyidőben, 1768-ban jelöltek ki levéltár céljaira abból a célból, hogy "az eddig másoktól bérelt idegen hajlékban és nem minden veszély nélkül hányódó levéltár" - végre állandó és biztonságos elhelyezést nyerhessen. 1774-ben az alispán felrakatta a két levéltári vasajtót és az ablakokra a vastáblákat. 1776-ban az iratszekrényeket is elkészitette Speck József újhelyi asztalos. A mai "Archivumnak" két belső, barokk helyiségével azonos ez az 1776-ban berendezett levéltár. Az ide beépitett és a falfelületet teljesen kitöltő impozáns szekrénysor megfelel a korszak barokk Ízlésének. A tölgyfaszekrények 133