Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - ADATTÁR - Soós Imre: Levéltáraink műemlékjellegű berendezése: Sátoraljaújhely: a Zemplén Megyei Levéltár műemléki épülete és berendezése / 133–134. o.

alul három sorban hajlitott - s éppen ezért nehezen kihúzható - zárt fiókokból, felül hat sorban nyitott, számozott iratpolcokból - loculusokból - állnak. A polcokat 1783-ban látták el fekete viaszosvászon polctakarókkal, melyek a polcok számát is feltüntetik. Szirmay Antal, a levéltár első lajstromozója a belső kisebb helyiségben - a mai V.teremben - a polgári és fenyitő törvénykezés iratait helyezte el

. Ez volt tehá

t az "Ar

chivum minua seu Juridicum," A nagylevéltárat, a mai IV.termet, a köztárgyu és pénztári, meg biztossági iratok raktárává - "Archivum május seu Politicum" - tette meg. 1812-ben férőhely hiánya miatt a közgyűlés határozatot hozott ugyan, "a levéltárháznak bővítéséről, s a vármegyeháza nagyobbitásáról," de pénzügyi fedezet hiányában az építkezés 1832-ig nem indult meg. Ennek folytán Kazinczy Ferenc, aki 1815-1820 között ritkábban, majd 1820-tól 1831-ig rendszeresen, gyalog tette meg az utat Széphalomtól az újhelyi megyeházáig, ennek a kis- és nagylevéltárnak barokk szekrényeiben elhelyezett iratokat rendezgette, lajstromozta mint "Zemplén vármegye napibérese". A nagylevéltárban várta őt a most is meglévő, terjedelmes dol^ozóasztala, kényelmetlen, kemény karosszéke, meg az a szúette karfájú, ötfokú falépcső, melyet egész Ujhely ismert és Kazinczy lovának becézett. 1830 végén "Zemplén vármegye a már egészen betölt levéltár bővítésének szükségét s az avégett leendő épületnek rajzolatját és költségeit terjeszti elő a Helytartótanácsnak. Az Archivum planumát kivetette Steiner Ádám földmérő," Ez a terv a megyeháza udvari szárnyát ugy kivánta megtoldani, hogy a meglévő nagy- és kislevéltári helyiségben három uj szobát lehessen hozzáépíteni. Miután az engedélyt megkapták, 1832-ben lerakták a fundamentumokat, s 1836-ban már be is fejeződött a kőművesmunka. A belső berendezés, iratszekrények elkészítése ezúttal is több évet vett igénybe. 1837-1838-ban még azon vitáztak a megyei rendek, hogy a szekrények száraz deszkából, vagy esetleg vasból készüljenek, de miután 1839-ben a munkácsi vashámor igazgatója "azon vasból készülendő polczokat Írások tartására czélirányosnak nem találja," mégis megállapodnak "nagyon száraz fenyodeszkából, száraz tölgyfa oszlopokkal leendő felkészitésök"' mellett. így Trutler József helybeli asztalosmesterrel kötnek szerződést "a megye levéltára hár.om uj szobái polczainak csináltatása" iránt. A három uj helyiség szekrénysora "a pólczolást ábrázoló rajzolásnak" megfelelően készült el. 1839 nyarán végeztették el a régi nagylevélt árból a melléépitett uj raktárakba átvezető ajtó kitörését, három ablak berakását, Kiszely József helybeli kőművesmesterrel. 1839 nyarán már rendelkezésre álltak az uj szekrények, de miután az 1834.évi földrengés életveszélyesen megrongálta a nagyiévéltár boltozatát, a szekrényeknek iratokkal való megterhelése csak a boltozat helyreállítása után, 1845 nyarán történhetett meg* A három uj helyiség szekrénysora a klasszicista stilus egyénesvonalu, nyugodt formáit mutatja*. A szekrények polcainak számát fehér cirádákkal ékes, fekete vászontakarók jelzik, ilyenformán: "136„Pócz", vagy csak: "Pó." A diszes "pócztakarók" alatti nyitott sorokban, végig az öt egymásba nyiló termen, az 1558. évvel kezdődő sokszáz pompás bőrkötésű jegyzőkönyv sorakozik. Ezek, meg az egybefüggő faburkolat teszik annyira meleggé, otthonossá hazánk egyik legszebb levéltári ihterieűrjének hangulatát* idézik Szirmaynak* a tudós lajstromozónak, és Kazinczynak, Zemplén megye nagynevű "napibéresének" emlékét. Soós Imre 134