Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - ADATTÁR - Balogh István: Levéltáraink műemlékjellegű berendezése: Nyíregyháza: a Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár régi berendezése / 132–133. o.

Az 1936. február 3-án tartott versenytárgyalás eredményeként a megye Kopp Ferenc budapesti Uvegfestőmestert bizta meg 47 pengős egységárral 114 db 54x45 cm-es szines címeres mintájú, ólomfoglalatu ablakbetét, elkészítésével és a helyszínen való beszerzésével. Az egyes termekben eredetileg falfestmények festését is tervezték. A tervek elkészliltek, a kivitelezés azonban "anyagiak híján" csak a feudáliskori raktárterem mennyezetére szorítkozott, Ide néhány ősnemzetség címfelirata és királyi bulla másolata került, a többi termekbe már nem futotta a seccokból. A szép és tetszetős tölgyfaszekrénysorok feletti tetőzetek irattakarás céljából stílustalan kontralemez boritokat kaptak, amelyekre giccses festmények kerültek, a megye egy-egy müemlékszámba menő templomáról, váráról, romjáról és középületéről. A megye történelmi múltját szemléltetni szándékozó táj képszerű festmények — sajnos - nem művészi értékűek. Ma már azonban igen nehezen lehetne eltávolítani azokat. A főlevéltárnoki dolgozószobában helyezték el Dorfmeister képét, amely eredetileg a megyeháza udvarán lévő börtönkápolna oltárképe volt. A belső átépitések után jelentős anyagi áldozatot vállalt magára a megye a közgyűlési jegyzőkönyvek és alispáni segédletek beköttetésével is. A közgyűlési jegyzőkönyvek védelmére 251 db, a vármegye szines címerével ellátott kecskebőrtokot készíttetett a megye Diera József kaposvári könyvkötő mesterrel. A szines cimereket idős Weinwurm József budapesti grafikus készítette 6x6 cm-es méretben Lovrits Kálmán rajza után. Eredetileg az iktató és tárgymutató borítólapjaira is elmert terveztek. E tervet később megváltoztatták és szines cimerrel csak azokat a bőrtokokat látták el, amelyekben a közgyűlési jegyzőkönyvek és azok indexei foglaltak helyzet 1928-ig, továbbá az instanciás 1800-1845 közötti jegyzőkönyveket a hozzátartozó mutatókkal együtt. Az abszolutizmus korának közigazgatási és törvénykezési, valamint az alispáni iratok iktatóit és különféle mutatóit karton könyvboritóval látták el - több száz kötetet —, amelyekre kék-sárga /a megye szinei/ szinü vászoncimeket helyeztek el. Ugyancsak ekkor készitették el az alispáni 1903-1925.évi normál alakú iratcsomok két helyen is megtört karton boritólemezeit, amelyeket a csomók végén fémvéges zsinórral, elején pedig kék—sárga bojtzsinórral kötöttek egybe. Az átépítés méltó otthont adott a megye történelmi emlékei számára, amely ma is a megye és Kaposvár egyik büszkesége. Ehelyütt is ki kell emelnünk Molnár István főlevéltárnok kimagasló érdemeit. Kanyar József Nyíregyházai A Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár régi berendezése Szabolcs-Szatmár megye levéltára jelenlegi helyére 1892-ben költözött át, részben a XVIII.században épült nagykállói megyeházból, részben a jelenlegi városi tanács épületéből, amelyben 1876-1892 között a Nyíregyházára áttelepült megyei igazgatás helyet talált. A megye régi levéltárából, - e cim alá foglalták a feudális kori, 1848 előtt és az 1862-1882 közötti polgári kori iratokat - 1888 júniusában, még a városházán részletes helyrajzi mutató és betüsoros index készült. E helyrajzi mutató szerint az iratok nagybetűkkel /A—P-ig/ és római számokkal /I-XXIV.-ig/ jelzett, polcokkal és rekeszekkel ellátott szekrényekben voltak elhelyezve. A helyrajzi leltár tételesen felsorolja az egyes szekrényekben elhelyezett iratok levéltári jelzeteit, megnevezését és évkorét. 132