Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - IRATTÁRI MUNKA - Bálint Ferenc–Csipes Antal: A Békés megyei termelőszövetkezetek iratkezelése / 112–122. o.

II Harminc Békés megyei mezőgazdasági termelőszövetkezet irattári helyzete A termelőszövetkezetek iratkezelésével foglalkozó szakirodalom nem elég gazdag ahhoz, hogy teljes képet adjon a kérdésről, A munkák zöme olyan időszakban készült, amikor még a termelőszövetkezetek ügyvitelének, adminisztrációjának célszerű kidolgozása és az ezt megelőző időkben keletkezett iratok levéltárba-szállitás utáni felmérése, rendszerezése volt az elsődleges feladat. /L. Oltvai Ferenc és Szabó Ferenc id. tanulmányait./ Napjainkra a termelőszövetkezetek fejlődése az iratkezelés tekintetében is eljutott arra a szintre, amely az iratokon is megfelelően rögzített ügyintézést tesz lehetővé. Sajnos ugyanezt nem mondhatjuk el az iratok őrzéséről, ezért ma a termelőszövetkezetek iratkezelésében ez okoz súlyosabb problémákat mind a termelőszövetkezetek, mind a levéltárak számára. Erre utal Simonffy Emil fentebb idézett munkája is, amelyben a korábbi dolgozatokhoz képest jóval nagyobb hangsúlyt kapnak a termelőszövetkezetek iratmegőrzéssel kapcsolatos problémái, A tsz-eknek a gazdasági és társadalmi életben elfoglalt helyzete és belső struktúrája magyarázza meg azt a jelenséget, miszerint az összes szervtipusok között talán itt figyelhető meg a legnagyobb szakadék a folyamatos Ügyintézés ós az eközben keletkezett iratok további őrzése között. Cikkünk témájául azért is választottuk éppen az iratok megőrzésének alapfeltételét jelentő irattári helyzet elemzését, hogy érzékeltessük azt a veszélyt, amely a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezésének e fontos dokumentumcsoportját fenyegeti. Szemp_ontjaink a vizsgálandó tsz-ek_kiválasztásában Megyénkből 30 termelőszövetkezet iratmegőrzési helyzetét ismertetjük helyszini tapasztalatok alapján. Általában kerültük a tiz évnél nem régebben alakult termelőszövetkezetek bevonását, mert náluk az iratmegőrzés még nem vethet fel olyan akut problémákat, mint idősebb társaik esetében. A megvizsgált tsz'-ek között egyaránt szerepelnek igen eredményesen dolgozó gazdaságok es közepesek vagy éppen gyengék. Meg kell jegyeznünk, hogy az irattári helyzet általában nem tükrözi a közöttük termelési vonatkozásokban fennálló nagy különbségeket, A kijelölt gazdaságok területi nagyságrendje arányos megoszlású; az általánosan használt kategóriák szerint 4 kis, 10 közepes és 16 nagy termelőszövetkezet irattári helyzetét vizsgáltuk meg. Ez az arány tükrözi azt a folyamatot, amely szerint a korábbi sok kis gazdaságból egyesülés, csatlakozás stb. utján egyre nagyobb földterülettel rendelkező termelőszövetkezetek jöttek és jönnek létre, mint azt a dolgozatunk I, részében közölt táblázat érzékelteti. Kiválasztásunk egyik szempontja szerint minden olyan termelőszövetkezetet felvettünk a vizsgálandók sorába, amelynél többször történt levéltári ellenőrzés, így mód nyilt az iratmegőrzés tendenciáinak felmérésére; az irattári helyzet tekintetében természetesen a legutóbbi ellenőrzés során tapasztaltakat vettük figyelembe. Mivel a jelenleg uralkodó állapotok bemutatása volt a célunk, mondanivalónkat elsősorban az 1970-es tapasztalatokra épitjük.