Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - IRATTÁRI MUNKA - Bálint Ferenc–Csipes Antal: A Békés megyei termelőszövetkezetek iratkezelése / 112–122. o.

Ez az iratkezelési szabályzat - amely a levéltárak ellenőrző vagy segítő szerepét meg sem emliti - kötelezővé tétele esetén is csak átmeneti megoldást jelentett volna a tsz-ek iratkezelési problémáiban, de nagy segítséget nyújtott volna a levéltárak munkájához. Megszűnt volna "az ahány tsz - annyiféle iratkezelés" szokása; a levéltári kiküldöttnek módjában lett volna felelős iratkezelővel tárgyalni; a kezelési és selejtezési munkában tanácsot adni; felhívni a figyelmet a nem selejtezhető, levéltári értékű iratok fontosságára, a selejtezés bejelentésére, a levéltári begyűjtésre kijelölt iratfajták kiemelésére és átadására." Sajnos, ez az iratkezelési szabályzat csak ajánlás maradt

, és megállapításunk szerint csak azokban a tsz-ekben vezették be, ahol olyan főkönyvelő dolgozott, aki közigazgatási munkaterületről került funkciójába, és ismerte az adminisztrációs munka jelentőségét. A tsz-ek többségében az időnkénti levéltári agitációs munka ellenére / megmaradt az eddigi rendszertelen iratkezelés, a rendezetlen és selejtezetlen irattömeg, amelyet tehertételnek éreznek, s ha alkalom nyilik rá, megsemmisítenek. Példaként megemlítjük, hogy az egyik gyomai tsz-ben URH-összeköttetés van a majorokkal, de kézi irattárukat egy kis fülkében tartják; ömlesztett állapotban lévő régi irataik tárolóhelye pedig a padlás és egy nedves pince. Egy gyulai nagy tsz-ben nedves, volt garázsban, rendezetlenül és selejtezetlenül tárolják nagytömegű iratanyagukat* Nem kívánunk sötét és vigasztalan képet festeni a termelőszövetkezeti iratkezelés helyzetéről, hiszen tapasztaltuk, hogy van némi fejlődés ezen a téren, de sokkal több előrehaladás'történt volna, ha rendeleti utón, intézményesen rendezték volna a kérdést. Ez nem jelentett volna beavatkozást a tsz-ek önálló irányításába - hiszen termelési vonatkozásban is kaptak kötelező szempontokat -,^viszont megkönnyítette volna a belső ügyvitelt, segítette volna a tervező és termelő munkát, és sok-sok ezer nyugdijba kerülő tsz-dolgozónak nem jelentett volna problémát munkaviszonyának igazolása.^ A tsz-jogtanácsosok közlése szerint igen sok anyagi hátrány érte és éri még ma is szövetkezeteinket, mert egy-egy perdöntő fontosságú iratot képtelenek megtalálni. Levéltárunk a tsz-ek 1960 előtt keletkezett iratainak nagymérvű elpusztulása ismeretében arra törekedett, hogy a tsz-ek felsőbb szerveinek iratanyagát begyűjtse és ezek segítségével teremtsen lehetőséget arra, hogy pótolja a tsz-ek eredeti iratanyagából be nem szerezhető adatokat. így selejtezés nélkül átvettük, ill. átvesszük a Megyei Tanács VB* Mezőgazdasági Osztályának 1960 előtt keletkezett iratait, a járási-városi mezőgazdasági osztályok hasonló iratanyagát, valamint a járási MNB - fiókok iratanyagában található tsz-zárszámadásokat, szöveges és számszaki mérlegbeszámolókat. Ezeknek a fondoknak rendezési és selejtezési munkáját minden esetben összekötjük a tsz-ekre vonatkozó feltáró cédulák készítésével és igy segitjük a helytörténeti kutatást* Levéltárunk a termelőszövetkezetekben keletkezett iratok védelme érdekében az 1969-es évben levélben fordult a megyénk területén működő két termelőszövetkezeti területi szövetség titkárához. Ismertette velük a tsz-irattárakkal kapcsolatos, többnyire kedvezőtlen megállapításokat s kérte, hogy látogatásaik, vagy értekezletek alkalmával foglalkozzanak az iratkezelés jelentőségével, KUlönösen a tsz-jogtanácsosok felvilágosító és segitő munkáját kértük, mert elsősorban ők érzik a felületes iratkezelési munka következteben elpusztult iratok hiányát. Kérésünk a tsz-szövetségeknél megértésre talált, és támogatásuk kedvező hatásaként néhány tsz-ben megkezdődött az irattár rendezése és selejtezése. 116