Levéltári Szemle, 21. (1971)
Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - IRATTÁRI MUNKA - Bálint Ferenc–Csipes Antal: A Békés megyei termelőszövetkezetek iratkezelése / 112–122. o.
A Békés megyében lévő termelőszövetkezetek száma /év végi adatok/ 1952. évben 372 1958. évben 1953. évben 318 1966. évben 1954. évben 318 1967. 'évben 1955. évben 343 1968. évben 1956. évben 171 1969. évben 1957. évben 371 1970. évben A fentiekből kitűnik, hogy megyénkben - éppúgy mint országosan is - az 1950-es években gyors ütemben, az előfeltételekhez képest aránytalanul történt a termelőszövetkezetek megalakítása. Ezekben az időkben az volt a cél, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztságot megismertessék a szövetkezeti gazdálkodás előnyeivel, egyik napról a másikra hozzászoktassák a közösségben végzett munkához, hogy a kollektív munka keretében megszabaduljon azoktól az előítéletektől, amelyeket az újtól való félelem és bizonytalanság, vagy az ellenséges szővetke.zetellenes propaganda hatására magában hordott. Nagy számmal alakultak és működtek különböző tipusu tszcs-k és tsz-ek$ egyesültek, majd átalakultak fejlettebb tipusuvá. Ez a folyamat ugy zajlott le, hogy az irányításukra, segítésükre és nyilvántartásukra hivatott megyei, de főként járási tanácsi mezőgazdasági osztályok iratanyagából sem lehet pontosan nyomon követni. A ma is működő termelőszövetkezeteket felkeresve nagyon nehezen lehet egy-egy régi szövetkezeti adminisztratív dolgozó elbeszéléséből rekonstruálni, hogy szövetkezetük elődjei mikor alakultak, milyen néven meddig működtek, milyen egyesülési és fejlődési folyamaton mentek keresztül. Ezt a folyamatot az egyes szövetkezetek saját irataival dokumentálni ma már szinte lehetetlen, mert csaknem általános volt, hogy minden újjáalakulás, egyesülés után az uj termelőszövetkezet vezetősége "tiszta lappal" kezdte működését, és ez azt jelentette, hogy a korábbi előd vagy elődök iratanyagával nem törődtek, azt padláson vagy pincében pusztulni hagyták s legfeljebb egy-.egy tagnyilvántartást, földkönyvet, vagy zárszáraadást őriztek meg. Régebbi tsz-eink többségében még a miniszteri működési engedélyt sem^tudják megtalálni, s a működésük során keletkezett irataik kezelése és megőrzése is igen sok kívánnivalót hagy maga után. A megyénk területén lévő és általunk meglátogatott termelőszövetkezetek tényleges iratkezelési és irattári helyzetéről feldolgozásunk II. részében számolunk be, mig az I. részben a hiányosságok, a nagymérvű iratpusztulás okait kívánjuk elemezni* A termelőszövetkezeti iratok pusztulásának okait vizsgálva elsősorban azt kell megállapítanunk, hogy hiányzanak a tsz-ek iratkezelését regulázó jogszabályok. Annak ellenére ugyanis, hogy tsz-eink jogállását, működését 1950-től kezdve számos minisztertanácsi határozat és F.M.-rendelet szabályozta, ezek sohasem rögzítették, hogy hogyan végezzék a tsz-ek adminisztratív munkájukat, mit őrizzenek meg irataikból és mit adjanak át a levéltáraknak, így a termelőszövetkezetek alapszabályáról és működési szabályzatáról szóló 1001/1951. /I.20/ Minisztertanácsi határozat /M.K, 10-12/ és az ennek végrehajtási utasitását képező 18.010/1951.F.M. rendelet /M.K.12./ semmit sem mond a tsz-ek iratkezeléséről. A 18.059/1951.F.M. rendelet /Mg.Ért. 1951. 22.szám/, amely a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok könyveléséről, valamint a termelőszövetkezeti könyvelők felelősségének szabályozásáról szól, az iratkezelés vonatkozásában csak annyit rögzít, hogy "a számvitellel kapcsolatos 374 /3/ 171 157 149 146 /4/ 136 /5/ 113