Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - IRODALOM - Tájékoztatás a levéltárosok 1969-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 728–756. o.

Komoróczy György: A Tanácsköztársas

ág önkor

mányzati szervei Hajdú-Bihar megye es "Debrecen varos terüle

t

en /Az MS'ZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága jubileumi ülésszaka. Debrecen, 1969./ A dolgozat a cimben megjelölt problémával foglalkozik, kapcsolódva a kiadványban megjelent tanulmányok egészéhez, s mindezek együttesen a Tanácsköztársaság Hajdú-Bihar megye területén zajló eseményeit és értékelését tárják fel. - 0O0 Kopasz Gábor: A gazdasági váls

ág és az Alsó-Dunántú

li Mezőgazdasági " Kama?irT^29

:=:

19lT7 /Baranyai helytörténetirás. A Baranya megyei Levéltár évkönyve, 1969./ A tanulmány tulajdonképpen "A dél-dunántúli parasztság 1929-1933. évi világgazdasági válság idején" cimen készülő nagyobb feldolgozás egyik kiragadott fejezete. A mezőgazdaság és a mezőgazdaságból élő lakosság súlyos helyzetével az 1929~33~as válságos években sokat foglalkozott az Alsó-Dunántúli Mezőgazdasági Kamara is, amelynek működési körébe esett egész Dél-Dunántúl, vagyis Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék területe. A kamara - feladatainak megfelelően - a mezőgazdaságot érintő válság leküzdésével foglalkozott. Az általa rendezett kerületi gazdagyüleseken általában elfogadták azt a nézetet, hogy a mezőgazdasági válság öt tényezőtől függ: 1. a termelés berendezésétől, 2. az értékesítéstől, 3. a hitelkérdéstől, 4. a termelési ágak egymáshoz való viszonyától, 5. a közterhek nagyságától. A válság egyaránt sújtotta a gabona-, szőlő- és gyümölcstermelést, a mezőgazdaság minden ágazatát. Ennek következtében nagymérvű volt a munkanélküliség a kamara egész területén, a gazdák pedig alig tudták a nyomasztó adósságok terheit viselni. A mezőgazdasági termelés és értékesítés mélyülő anarchiája elleni védekezésre egyre többen ajánlották a mezőgazdák szervezkedését. A községi mezőgazdasági bi738