Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - IRODALOM - Tájékoztatás a levéltárosok 1969-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 728–756. o.

zottságokon keresztül akarták kiépiteni a magyar altruista szövetkezeti szervezetet* A válság hanyatló szakaszában a kamara területén is ér­vényesült bizonyos tervgazdálkodási módszer, amely országos, sőt világviszonylatban is segitette a válság enyhülését, majd leküzdését. - 0O0 ­Kopasz Gábor: Baranya megye a Tanácsköztársaság alatt /Baranya^megye 1919-ben* Kiadta az MSzMP Baranya megyei Bizottsága Propaganda és Művelődési Osztálya, 1969./ A dolgozat a kiadvány bevezető tanulmánya, amely első­sorban előadók és pártmunkások részére készült, az olvasmá­nyosság mellett nem tévesztve szem elől a tudományos igényt sem. Foglalkozik Baranya megye két részre szakadásával: a szerb megszállás alatti nagyobb megyerésszel és a Magyar Ta­nácsköztársasághoz tartozott kisebb területtel, amely alig terjedt tul a sásdi járás határain. A választások előtti első baranyai direktórium öt sze­mélyből állott, és tagjai közé a volt megyei kormánybiztost is beválasztották. A KMP helyi szervezetét már 1918 végén létrehozták,^ majd pedig amikor a két munkáspárt egyesülésé­ből 1919. márc. 21. után megalakult az MSzP baranyai szerve­zete, a szervező munka a legkisebb községre is kiterjedt. Baranya szabad részében is megtörtént az első proletárdikta­túra államhatalmi szerveinek kiépitése, s működésüknek a külső intervenció és a belső ellenforradalom vetett véget. Sokan a mozgalmi emberek közül, akik a Magyar Tanács­köztársaság megszűnésével a megszállt Dél-Baranyába menekül­tek, a szerbek kivonulása után az SHS államban találtak hosszú időre menedéket. - 0O0 ­Lakatos Ernő /Szerk./: Iratok Pest megye történeté hez 1918-1919 /Budapest, 1969./ A "Pest megye múltjából" második köteteként megjelent mü öttagú szerkesztőbizottságában külső munkatársakkal együtt 739

Next

/
Thumbnails
Contents