Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - Herczeg Etelka: Budapesti iskolák iratai a Fővárosi Levéltárban / 666–673. o.

telén az iskolai iratanyag begyűjtését végrehajtani, aminek következtében jelentős része nem kellően rendezett állapotban került őrizetünkbe. A begyűjtésre vonatkozó rendeletek csak a levéltári begyűjtés évétől számitott 40 évvel korábban keletkezett anyakönyvek begyűjtését irták elő. A rendeletek nem intézkedtek a különböző okok miatt megszűnt iskolák begyűjtési határidejét illetően. A levéltárnak pedig ebben az időszakban a pusztulás előli gyors iratmentés és az iratanyag beszállitása volt a fő feladata, s ezért nem jutott ideje a gyüjtőfeladat elvi irányvonalának kidolgozására. így fordulhatott elő, hogy például egyes iskolák az általuk őrzött megszűnt iskolák teljes anyakönyvi anyagát a megnyitástól a megszűnésig átadták a levéltárnak, mások viszont szoszerint értelmezve a rendelkezéseket csak levéltárérett anyakönyveket adtak levéltári megőrzésre. Az elmondottakból kitűnik, hogy a begyűjtésnél nem érvényesült egységes szemlélet, ezért a begyűjtött iratanyag a megszűnt iskolák esetében nem egységes. A begyűjtött iskolai iratanyag rendezését hamarosan megkezdtük. Sürgőssé tette a rendezést az egyre nagyobb mértékben jelentkező érdeklődés: a jubileumi évfordulók alkalmával az iskola történetét megismerni kivánó pedagógusok, tanulók, oktatásügy- és művelődéstörténettel foglalkozó kutatók, az iskolai bizonyitvány-másolatokat, szolgálati idő igazolást kérő ügyfelek. Többszáz Nagy-Budapesten működött iskola túlnyomórészt rendezetlen iratanyagának rendezését kellett tehát elvégezni. Ebben az iratanyagban - az egyetemek kivételével - a Magyarországon működött csaknem valamennyi iskolatípus megtalálható volt, köztük olyanok is, amelyek csak a fővárosban léteztek. Minthogy ilyen nagy mennyiségű és különböző tipusu iskolai iratanyag hazai levéltáraink őrizetébe ekkor került először, az anyag speciális jellegének megfelelő rendszerezésre még nem volt kialakult módszer. Ezért először az egész anyag áttekintését tűztük ki célként, majd az iskolai anyag jellegének megfelelő rendezési módszert dolgoztuk ki. Az első rendezési feladat az iratanyag iskolatípusok szerinti szétválasztása volt. így az alábbi tiz csoportot állítottuk fel: 1. elemi népiskolák, ismétlő /háztartási, háziipari és gazdasági/ iskolák; 2. vasárnapi iskolák, iparos- és kereskedőtanonciskolák; 3. polgári iskolák; 4. gyógypedagógiai intézetek, óvódák; 5. általános iskolák; 668