Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 1. szám - Németh Péterné: A közigazgatás és a nemzeti bizottságok Szabolcsban: 1944. november–1945. május / 56–65. o.

F.zek után érthető,, hogy a szervezkedő partok és a közigazgatás között ráír a nemzetgyűlést követő 2-J. héten belül kíéleződöti az "ellentét'* Csak mérgesítette a helyzetet a járási főszolgabírók és a Jegyzők tájékozatlansága a népi szervek kérdésében*, áe nem utolsó sorban merev elutasító magatartásuk is* A f ői spáa a bu j i " e 1:ő 1j áróságnak azt irta 1945 j an u á r 5-én % közölje a Szociáldemokrata Párttal, hogy n

Iul a politikai pártszervezése

1

^ politikai pártoknak' sem a községi elöljáróságban, sem annak"ügyvitelében pártalapon résztvennie nem lehet. A meg* alakított

1

'községi tanács névsora előttem fekszik, s abbéi vett megállapít"som szerint nemcsak"a különböző foglalkozási ágak

y de a'politikai"pártok is megfelelően vannak képviselve* Amíg a kormány erre vonatkozó rendelkezése meg nem születik, addig a törvényhatóság területén a 24 tagú megyei nemzeti bizottság intézkedik politlkai dolgokban, s rendelkezéseit hivatalomon keresztül hajtje végre, minden más irányú rendelkezés tehát tilos* Érnek megfelelően gondoskodjék arról, hogy a netán jelentkező rendbontó elemek káros munkája a hatóság közbemjöttévei elhárítható.legyen.", /15A •

;

;em véletlen,

# hogy "évai Józsefnek a debreceni Né.plapcan megjelent "Kellenek-e nemzeti bizottságok és mire?" cimü cikke /lo/ éppen szabolcsi példákkal erveit, hogy a reakciós közigazgatás megreformálásában mennyire szükség van még a népi szervekre. Mindez együttesen arra késztette a főispánt, hogy a kormányrendelet megjelenése után élére álljon a nemzeti bizottságok szervezésének, és a helyi radikális mozgalmak megelőzésére immár., másodszor, u 1 j.ászervezze. az . Önkormányzati testületeket. Az ellentétek/természetesen nem szűntek meg egycsapásra, mert a községi nemzeti bizottságok sokkal széleskörübben értelmeztek az ellenőrzési jogaikat, valóságos felügyeletet és intézkedésig jogot is kívántak maguknak® A Büdszentmihályi Nem* zeti Bizottság .titkára a következőképpen fogalmazta meg szerepüket' az alakuló ülésem "határozatai minden esetben, mint hely: politikai szervek felett álló szervé megfellebbezhetetlen.

I! •*•-.£ ; is próbáltak ennek szellemében működni, azonban megyei szinten minden intézkedésük megakadt. Politikai bizottságot alakitottak, letartóztatták a szerintük veszélyes elemeket, a vármegyére bekisértőket azonban szabadon bocsajtetták. Az általuk közvetlenül"kinevezett előljáróságot a főispán törvénytelennek "minősítette, mivel - érvelése"szerint -*az elöljáróság;// Riaszt.ás'a a képviselőtestület hatáskörébe tartozott. Az önkormányzati testületekbe delegált tagjaik visszahívásit semmisnek nyilvánítótt'ák. A Nemzeti bizottság ilyen értelmű működésével a pártok egyike sem értett egyet*. A Büdszentmihályi Nemzeti Bizottság ezért hamarosan a pártok közötti torzsalkodások _ helye,: lett 1945«ápriüs 9-én, a törvényhatósági bizottság létrejöttével a községekben távolról sem fejeződött be az önkormány61