Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - Bendefy László: A magyar kamarai mérnöki intézmény kialakulása, 1650–1850 / 548–571. o.

kás alapján hosszú évekig öröklődött "architectus + geometra" kettősséget. Hillebrandt 1757-ben felállította a kamarai épitészek hivatali rangsorát. Eszerint az igazgatón kivül volt egj kamarai építész, egj tervező mérnök és egy rajzoló /Kameralarchitect, Bauzeichner, Delineator/; mérnöki vonalon pedig egj kamarai mérnök és egj gyakornok /Kameralischer Ingenieur, vagy Cameralis G-eometra és Zeichnungs- Praktikant, vagy Rei aedilis practicans/. Az alapok megvoltak, csak a hierarchikus kereteket kellett bővíteni. Ezt a munkát Cothmann

•végezte el. Ezért nem érte készületlenül a Kamarát az az 1762* június 15-én megjelent királyi határozat, amely elrendelte, hogy irják össze Magyarország valamennyi kamarai javait és javadalmait, a birtoklás módjának*időtartamának, a birtokos /bérlő/ nevének és az évi bér összegének feltüntetésével. Erre a rendeletre azért volt alapvetően sürgős szükség, mivel a Kamara még a birtokok hollétét és kiterjedését illetően is sok esetben teljesen tájékozatlan volt. Még javában folyt a birtokok összeirása, amikor ugyanazon év szeptember 13-án ujabb királyi rendelet jelent meg a mocsárral boritott kamarai birtokok viztelenitéséről. E rendelet a mocsarak lecsapolásán kivül a birtokok kötelező gazdasági újjászervezéséről és betelepitéséről is tartalmaz intézkedéseket. A csatolt határozat szerint a kamarai birtokokon alig találtak jelentősebb mértékben elmocsarasodott területeket* Ezért a rendelet érvényességét kiterjesztették a magánkézben lévő uradalmakra is. Részletességénél fogva e rendelet igen nagy, sőt alapvető fontosságú a magyar műszaki szervezet kialakulásának történetére nézve is. Mindenekelőtt módot adott ugyanis 0 0thmann-nak arra, hogy a Magyar Kamara hatáskörén belül létrehozza a "commissio negotium impopulationis regulans"-nak nevezett telepítési bizottságot,^ es annak kereten belül szaporitsa a kamarai mérnökök létszámát. Ez a terve, miként láttuk, sikerrel járt. 1764~ig a kamarai mérnökök száma hárommal emelkedett. Cothmann terveinek szerencsés alakulását előségitette a következTlyben kiadott további két királyi decretum is. Az 1763. február 1-én kelt királyi határozat elrendelte valamennyi magyarországi kamarai uradalom felmérését, térképezését, műszaki és gazdasági leirását és javaslattételt azok gazdasági és műszaki újjászervezésére. Majd ugyanezen év szeptember 19-én hasonló tartalmú rendelet jelent meg a szabad királyi városok és a bányaváros-ok felmérésére és gazdasági statisztikai adataiknak összegyűjtésére vonatkozóan. E rendeletek értelmében az összeirásokon tul időszerűvé vált a közlekedés-politikai problémák azonnali kézbevétele, 555