Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - Bendefy László: A magyar kamarai mérnöki intézmény kialakulása, 1650–1850 / 548–571. o.

Mindehhez még azt is tudnunk kell, hogy Mikoviny a "bécsi Udvari Kamarának nem egyik, hanem az egyetlen mérnöke volt, évi 200 forintnyi fizetéssel. Ehhez 1735-től Selmecen még némi kiegészités is járult. Ez az állapot volt az oka_ annak, hogy Mikovínynek idehaza, Ausztriában és Morvaországban a legkülönfélébb feladatokkal kellett foglalkoznia selmec i tanárkodása előtt is és 1735 után is. Mikoviny hajszoltságának és ezzel összefüggésben: korai halálának fo okát ebben látjuk. A tennivalókat Bécsben világosan látták, de szakember hiján szűk anyagi kereteken belül dolgoztak. A Selmec környéki tavak összekapcsolásának és^felhasználásának, a hodricsi és rossgrundi bányaüzemek víztárolói megtervezésének és kiépítésének, a budai királyi vár újjáépítési terve elkészítésének, a tatai mocsarak lecsapolásának, a Vág és a Fekete-viz egy-egy szakasza szabályozási terve elkészítésének munkája mind az ő nevéhez fűződik. De ugyanezen időben készítette el a felvidéki városok posta- és hadiút hálózatának tervét, és felügyelője az építkezéseknek, őlomkohókatj) csurogtató kemencéket, zuzómüveket tervez és épít, és meghonosítja nálunk a foncsoritással dolgozó ércelőkészítést /18/. Mindeme feladatok végrehajtása azt igazolja, hogy a bécsi Udvari Kamara mindenképpen jövedelmezővé kívánta tenni a magyarországi bányákat és a tulajdonában lévő birtokokat. Ezért már Mikoviny életében is több izben igénybe vették egyes kiválóbb mérnökök szaktudását egy-egy feladat megoldásánál, így a negyvenes években gyakran dolgozott a Kamara megbízásából Kovács János mérnök, az esztergomi érsekség geometrája. Rajta kivül "főként osztrák és olasz mérnököket alkalmaztak^egy-egy nagyobbszabásu terv kidolgozására, de senki sem vállalta a megtisztelő, de igen terhes kamarai mérnöki tisztséget. Végre 1754-ben sikerült rábeszélniük Hauer József akkoriban végzett bányamérnök-gyakornokot. Még az 1754. ev első felében kinevezték a kincstári sóbányák kamarai mérnökévé. 1754. július Yégén a máramarosi sóbányákhoz rendelik, és ugyanakkor addigi 150 Ft évi fizetését 500 Ft-ra emelik. Hauer ügyes mérnöknek bizonyult, ezért munkakörét rohamosan kiterjesztették. 6 azonban csakis ugy vállalta a feladatokat, ha megfelelő mérnöki segítséget is adnak melléje, így került sor Mikoviny tanítványának és egykori munkatársának, Fritsch Erik Andrásnak kamarai mérnöki kinevezésére. Fizetését - MO^viiiy;éhez hasonlóan - évi 200 forintban állapították meg. S mivel a Kamara nem volt hajlandó neki az évi 300 forintot megadni, Fritseh egy év múlva leköszönt kamarai mérnöki állásáról, s mint vállalkozó mérnök, jól jövedelmező irodát nyitott. 553