Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 2. szám - KRÓNIKA - Schram Ferenc: A Cassa Parochorum iratainak publikálása / 505–507. o.

/I-IY. Eger, 1885-1907; a IV. kötetet Leskó József szerkesztette/ adatai alig tartalmaznak valamit az egyes plébániákról, templomokról; Szederkényi Nándor helytörténete pedig csak a "névadó" megyével foglalkozik /Heves vármegye története. I-IV. Bp. 1893./ Ehhez a gyér irodalomhoz járul még az a negativum is, hogy a tridenti zsinat óta a visitatio canonicara és limitatiora épülő katolikus egyházkormányzás Egerben az utóbbiból semmit nem hajtott végre, /l.: Vanyó Tihamér: Püspöki jelentések a magyar szent korona országainak egyházmegyéiről 1600-1850

. Pannonhalma, 1933./ előbbiből pedig, ellentétben szinte minden hazai egyházmegyével, semmit sem jelentetett meg. Szerencsés a Cassa Parochorum aktái közzétételének az egri dioecesissel való kezdése azért is, mert a megosztás előtt a történelmi Magyarország legnagyobb kiterjedésű egyházmegyéje volt, területe 12 vármegyére terjedt ki /Abauj-Torna, Bereg, Borsod, Heves, Mármaros, Sáros, Szabolcs, Szatmár, Szolnok, Ugocsa, Ung, Zemplén/, természetes, hogy ekkora területet áttekintő összegezés művészettörténeti adatai - pusztán nagy számuknál fogva - sokkal jelentősebbek, mint pl. a nyitrai, vagy ujabb alapitásu püspökségek közül a besztercebányai egyházmegyéé. Az egri dioecesis megosztásával kapcsolatos a könyv kisszámú elirásainak egyike: nem nagy területe és gazdagsága miatt emelik érseki rangra 1804-ben /IY. 1./, hanem kárpótlásul a belőle kiszakitott három uj püspökség /Kassa, Szatmárnémeti, Munkács/ részére átengedett területekért lett dioecesisből archidioecesis, ordinariusa pedig archiepiscopus. A megosztást tárgyaló könyv cime csonkán szerepel a bibliográfiában /Meszlényi Antal: Az egri érsekség felállításának s a kassai és szatmári püspökségek kihasitas

anak története

. Bp*. 1938./ A corpus, a tulajdonképpeni adattár, az egyes helységek alfabetikus rendjében közli az adatokat, az I. kötet Abarától Kvakócig, a II. Laaktól Zsukóig. A sajtó alá rendezők figyelméből azokat a helységeket, amelyeknek elnevezése nem egyezik az 1913-as helységnévtárban használatos névvel, függelékben felsorolva megtalálhatjuk eredeti alakjukban is. Minden község adata 3 csoportba oszlik: a templomra, plébánia épületére, kegyúrra vonatkozó csoportosításban. Ezekhez járul mindenütt a megye megjelölése is, ha a község filia, a mater feltüntetése és az esetleges pótlások, kiegészítések, néha számadások is, amelyek máshonnan kerültek a Cassa Parochorum aktái közé a község templomára vonatkozólag. Az adatok természetesen nem egyformán gazdagok. Néhol csak a templomról kapunk szűkszavú hiradást pl. "Templum ligneum" /Patak/, vagy "est lignea" /Németporuba/, másutt még ennyi sem derül ki az "Ecclesia est deserta" /pátyod/, vagy "Calvinistae tenent" /paziny/ megjegyzésekből. Ezek a szűkszavú észrevételek azonban elég ritkák, legtöbbször az épitőanyagon, vallásfelekezeten kivül még más adatot is találunk a tamplom állapotára, nagyságára, a használók vallására, épitőjére, 506