Levéltári Szemle, 20. (1970)
Levéltári Szemle, 20. (1970) 1. szám - Varga János: Huszonöt év után / 8–20. o.
tanuláshoz és a művelődéshez, következésképp a tudás és^a művelődés alapanyagául szolgáló levéltári anyag használatához való jogot is* A levéltári segédletek ilyen értelemben egyfajta állampolgári jog realizálásának megkönnyítői. Az Országos Levéltárat illeti az érdem azért, hogy e területen még a levéltárügy egységes állami irányításának létrejötte előtt frontáttörést hajtott végre: 1949~re, igaz, hogy eredetileg elsősorban belső használatra szánva, teljes anyagáról az állagokig lemenő, alapleltárnak nevezett szintetikus segédleteket készített. É példa és tapasztalat nyomán, de most már állami utasitásra születtek meg valamennyi akkori állami levéltárban, majd számos egyházi levéltárban is az alapleltárak, amelyek -. néhány nyomtatásban is megjelentet kivéve - a levéltárakban állnak a kutatók szolgálatára. Mind általában a segédletek, mind pedig egyrészt a mélyebb szintű, másrészt az ország levéltári anyagának összességét meghatározott szinten és struktúrában bemutató, harmadrészt a történelmünk meghatározott eseményeinek forrásanyagát összegező tematikus segédletek szükségességét, készitésük indokoltságát támasztotta és támasztja alá a kutatóforgalom alakulása. Az Országos Levéltár kutatóinak száma - a nemességkutatókat kirekesztve - 1950-ig évente 100-170 közt ingadozott, 1966-ban és 1967-ben túlhaladta a 900-at, de 1968-ban is 800-nál több kutató fordult meg ezen intézményünkben. Általános levéltárainkat pedig 1968-ban, minthogy számuk ekkor alig maradt el a 3200-tól, kétszer annyi kutató kereste fel, mint 1957-ben. A tanácsi levéltárak csaknem felének évi kutatóforgalma felülmúlja a 100 főt és csupán kettőé marad 50 alatt. Emlitést érdemel az is, hogy általános levéltárainkba 1968-ban csaknem háromszor annyi külföldi kutató látogatott el, mint 10 évvel korábban. Mindezen adatok a levéltári anyag iránti érdeklődés megsokszorozódásáról* valójában részint a művelődni vágyók, részint a tudománnyal foglalkozók körének kiszélesedéséről beszélnek. Ennek a - mondhatjuk társadalmi - igénynek is szolgálatába kivánt állni a levéltárügy központi irányítása, amikor az Országos Levéltár kezdeményezéseit felkarolva programjába vette bizonyos segédletsorozatok egységes szempontok alapján történő elkészíttetését. Ilyen a fondjegyzékek sorozata, amely egyszersmind levéltári anyagunk országos nyilvántartásba vételének egyik formáját is jelenti, és amely immár 14 véltárunk teljes anyagáról ad nyomtatásban áttekintést. Egyik legfontosabb törekvésünk ma is, hogy valamennyi levéltárunk - ide értve a szaklevéltárakat is - állományáról mihamarabb fondjegyzék készüljön. Ilyenek a különböző tematikai segédletek, amelyeknek Levéltári jegyzékek cimen sorozat formájában való publikálását öt esztendeje ugyancsak megkezdtük és folytatni is szeretnénk* Harmadik nagy sorozatunk, amelynek folytatása szintén célszerűnek látszik, a raktári áttekintő jegyzékek sorozata. A Levéltári Igazgatóság a jövőre vonatkozóan háromféle típusú segédletek készítésének szükségével számol. Először is 14