Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 1. szám - Lengyel Alfréd: A felszabadult Győr megye és város igazgatásának új alapokra fektetése, 1948–1954 / 111–132. o.

A.helyes mártok, és arány alkalmazása *e téren mindenesetre nem bi. sorsúit könnyű feladatnál!,. minthogy az együtt működés -nagyon i-s szükséges surXódáeaentességét , csupán- az összes körülmények "figyelmes mérlegelése alapján lehetett biztosítani* A kezdet nehézségeivel járó* hibák, fogyatéjcoaságok ^persze mindenütt -jelentkeztek, sőt idővel helyenkint e%yre inkább ••^kiütköztök,, de Győr-Sopron;megye és Győr város viszonylatában a hely* set' alakulásai

6-- e-vonatkozásokban - inkább'kz"'jellemezte, hogy a párt - néhány" községi-esejtől'eltekintve *• hem tartotta szükségesnek a radikálisabb beávajtkő-záeokat, miután a tanácsi szervek a saját Jce belükön* belüli is általában meg. tudták oldani a vitás problémákat, illetve*'-megtették a szükséges intézkedéseket a visszásságok fokozatos felszámolására® A Megyei Tanács 7égré7ia;j1?d ^Bizottsága :pl*1951 raároius 21-én tartott ülésén, megállapituita, hogyha begyűjtések vonalán inkább csak adminisztratív jeszÉÖzökkel kivántak eredményeket elérni, holott nagy fontosságú lett volna, hogy a tanácsok és állandó'bizottságok előzetesen megkapják a megfelelő inetrukciókat, és szakszerű ellenőrzés., mellet t'cvégezzék munkájukat® /2ö/ A Városi -Tanács Végrehaljtd Bizottsága két nappal később tartott ülésén, ezzel '<A kérdéssel kapcsolatosan arról adhatott^ számoty ogy a tervszerűség,-az egyes osztályok jól összehangolt munkája biztosította a begyűjtések sikerét, de a tavaszi mezőgazdasági*munkálatok tekintetében, az -igazgatási gépezet működésébe is hibák, csúsztak, főleg^olyan szempontbél, hogy a mezőgazdasági osztály nem foglalkozott eléggé a gazdákkal és nem eegitette elő a megkívánt Kiértekben a verseny-mozgalom kellő megszervezését®. /21/. Ugyancsak március 23

e

án tárgyalta a Győri Járási fanács Vé gr eha*,} 16 [Bizot í s ága * - t öt^ék között - a t anác e i munka • meg j avitásárol sz<$lő

f

minisztertanácsi^rendeletet^ s ennek kapcsán bírálat tárgyává' tette; a járás területén kialakult helytelen gyakorlatot, hogy a tanácstagokba*-községek tanácsülésein csak nagyon csekély számban vesznek'részt•-.-Ugyanez a pJLénua elismerte azt is, hogy az osztályharc folytatása,és általában a paraszt-politika helyes irányban való'alkalmazása terén, á Járási Tanács részéről' sem történtek- meg sok esetben- a szükséges intézkedések,; ellenőrzések® /22/-Az önkritika gyakorlásának e felsorolt módozatai és'megnyilvánulásait feltétlenül pozftiv jellegűek"voltak-s -mint már•fentebb is emiitettem - feleslegessé tették a pártvonalon*történő, beavatkozásszerü külön akciókat* Ilyen lépésekre csak községi szinten került sor néhány alkalommal,;-éspedig'a-tanácstagok személyi változásaival, számkeretük emelésivel

5

kapcsolatosan®- Egyik-másik községi tanács ugyanis tévesen értelmezte-az-Elnöki Tanács 1951*évi 23®számu törvényerejű rendeletét, amely a helyi tanácsok "létszámának kiegészítéséről intézkedett r

's ezzel összefüggésben megengedte uj személyeknek az úgynevezett 5S kooptálás

9

' • utján >való behívását® Ez a megoldás tulajdonképpen a gyengébben működő, vagy nehézségekkel bajlódó tanácsok munkaképességét kivánta fokozni a meg-