Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - FIGYELŐ - Pákh Judit: Három hónap a marburgi levéltárosképző iskolán / 771–792. o.

- 779 kastélyban történő elszállásolására 1870-ben került sor. Az 1870-es években ide szállították a kasseli központi kormányszervek, a beolvadt hanaui grófság és fuldai apátság levéltári anyagát is, és végül a waldecki fejedelemség levéltárának átvétele jelentette 1897-ben a centralizáció befejezését. A marburgi levéltár a kastély célszerűtlen helyiségeiből 1938-ban költözött át mai helyére, a klasszikus reminiszcenciák bélyegét magán viselő uj levéltári épületbe. Az épület két nagyobb egységre, a fedett belső udvart körülvevő dolgozószobák egyemeletes traktusára, s a raktárhelyiségeket magában foglaló, egj nyitott belső udvart körülzáró épületrészre tagolódik. A raktárépület az igazgatási szárny felé eső részén 6, hátsó felén 8 emelet magas. A két épületrészt teljes magasságában két tűzfal közötti un. tüzfolyosó-rendszer választja el egymástól, amely a közigazgatási traktus felé eső tűzfalba vágott vasajtókon keresztül biztositja a két épületegység összeköttetését. A raktárrészben működő felvonók ajtajai emeletenként szintén e folyosóra nyilnak. Az egyes' emeleteken több 21 x x 12 m2 alapterületű, 2,10 m magas raktárhelyiség helyezkedik el. A raktári polcok terhét közvetlenül az egymás fölötti raktárhelyiségeket összekötő acélváz-rendszer hordja, ami a szinteket elválasztó tetőrétegek megterhelését jelentősen csökkenti. A levéltári anyag tárolására az épületben összesen 48 000 polcfolyóméter áll rendelkezésre. A levéltár ma ülésteremnek használt kiállítási helyisége szintén a raktári szárnyban helyezkedik el. A kisebb részben a pertinencia, nagyobb részben a proveniencia elve szerint kialakitott levéltári egységek, a Bestand-ok /a fogalom nem minden esetben felel meg a mi terminológiánkban használatos fond- ill. állag fogalmának, gyakorlatibb jellegű felosztási egységet képez, amely lehet: állag, fond, részfondok gyűjteménye, fondcsoport is/ a következő, főként formai szempontok szerint megkülönböztetett főcsoportokba kerültek besorolásra: I oklevelek II iratok III közigazgatási könyvek IV térképek V gyűjtemények. A levéltár zömében középkori eredetű okleveles anyaf

a 12 2 000 db-ot számlál, amelyek közül 1500-ig bezárólag 43 db a császári és 509 db a pápai oklevél. A legkorábbi oklevél, amelynek Kis Pippin a kiadója, 760-ból származik, s egyúttal ez a ma német területen őrzött első királyi oklevél. Az oklevelek kiemelése a különböző fondókból döntően formai, szempontok szerint történt, s igy az elkülönités