Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - FIGYELŐ - Pákh Judit: Három hónap a marburgi levéltárosképző iskolán / 771–792. o.

- 780 különösen a XVI —XVII. századok esetében korántsem következetes. A kiemelt oklevelek összetartozásukat provenienciájuk alapján továbbra is megőrizték. Az oklevelek-alkotta fondrészskV ±11. fondgyüjtemények /kisebb fondók egyesítéséből/ Jelölése latin nagybetűkkel, az alcsoportoké latin kisbetűkkel történik. A borítékokban elhelyezett okleveleket felállitva, faszekrények polcain tárolják, a szellőzés biztositása érdekében a szekrényeket hálóval bevont ajtószárnyak zárják. Az iratok /Aktén/ csoportjába tartozó levéltári egységek, a különböző szervek iratanyaga, történeti területenként, s azon belül időrendben került besorolásra. Külön alcsoportot képeznek az igazságszolgáltatási szervek iratai, valamint a letétek. Az egyes Bestand-ok jelölése a különböző alcsoportokon átfutó arab sorszámokkal történik. Az iratok főcsoportjának felépítése fentiek alapján a következő: Hessen-Kasseli Tartománygrófság és a Hesseni Választófejedelemség /1866-ig/ Wesztfáliai Királyság /1807-1813/ /A Hessen-Kasselt is magában foglaló napóleoni állam iratainak nagy részét az TOK Központi Levéltárának merseburgi részlege őrzi./ Hanaui Grófság Fuldai Apátság /Fürstabtei/ Kisebb önkormányzati területek Waldeck-i fejedelemség Porosz állami hatóságok /1866-1945/ Porosz kerületi igazgatás /1866-1945/ Porosz katonai szervek Igazságszolgáltatási szervek Magán /városi, községi, családi, egyházi/ levéltárak Hessen'tartomány hatóságai 1945 után Szövetségi hatóságok /1945 után/. A proveníencia elve a marburgi levéltárban az 1870es évek végétől került alkalmazásra, a korábban a pertinencia .elve alapján /területi, illetve tárgyi alapon/ kialakított egységek visszaállítására azonban nem került sor. Tárgyi^szempontok szerint alakították ki a Hessen-Kasseli Tartománygrófság különböző központi szerveinek kiválogatott irataiból a "Politisches Archív des landgrafen Philipp des Grrossmütigen von Hessen" /1518-1567/ cimü gyűjteményt, amely Fülöp hesseni landgrafnak, a reformáció németországi térhódítása eg^ik vezéralakjának, a Schmalkaldeni Szövetség létrehozójának külpolitikai tevékenységével kapcsolatban keletkezett iratanyagot tömöríti, s a reformáció történetére vonatkozó kutatások elsőrangú forrása. A Fülöp