Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1968-ban publikált helytörténeti munkásságáról / 685–701. o.

- 696 Egy-két kritikai megjegyzés - ugy véljük - a sorozat jövője szempontjából sem lesz haszontalan. Elsősorban hiányoljuk, hogy a szerző nem aknázta ki eléggé az Országos Levéltár irat- és térképanyagát. A felhasznált forrásanyagból a "Res Arabonis 1762" c. értékes kötet a szövegben /12. 1./ könyvként, a 10. jz-ben kéziratként szerepel. A túlságosan rövid fogalmazásra való törekvés zavart okozott /l9* 1./: az Épitészeti Igazgatóság, Dunaszabályozó Bizottság és a Helytartótanács ezirányu funkciója, korrelációja nem tisztázott. A kötet végén Sárközi Zoltán hat szakkifejezés magyarázatát adja. Az elképzelés ügyes; kár, hogy nem valósult meg szélesebb keretben. Magyarázatot kaphattunk volna pl. - s ez a nyelvészek és etnográfusok részére sem lett volna érdektelen - a "pösölés"-es rőzsegátazás /9. l./y vagy a "karós észteré" /13. 1./ fogalmak felől. A mellékletekhez bővebb magyarázatot kellett volna fűzni; tartalmilag bővithető lett volna a III. melléklet az ármentesitő társulatok történeti, kialakulásával. A II. mellékleten a Eertőn kivül más tó nem látható, pedig a jelmagyarázat "tavak"-ról szól. A kötet - a jelzett hiányok ellenére is - érdekes adatokkal mutatja be, milyen súlyos küzdelmet kellett s kell ma is vivnia az embernek a termőföldért a természet erői ellen. Tóth Andrásné Polónyi Nóra -oOoSchneider Miklós: üj lehetőségek a megye helyt

ö

rténetiről részére /Palócföld 1968/2/ A Megyei Levéltár hazatelepitése alkalmából beszámol a^Levéltár anyagáról, az abban rejlő forráslehetőségekről és vázolja a Levéltár főbb feladatait, valamint azokat a munkákat, amelyek elősegítik, hogy a Levéltár a Megye helytörténet Írásának szilárd bázisa legyen. -oOo-