Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1968-ban publikált helytörténeti munkásságáról / 685–701. o.

- 697 ­Schneider Miklós: Az 1918-19» évi forradalmak törtenetének forrásai a megyei levéltárban /Palócföld 1968/3/ Beszámoló a meglévő hiányos iratanyagról, annak jel­legéről, felhasználhatóságáról. -oQo­Simonffy Emil: Adatok a par aszti b irtokviszonyok vizsgálatához Zal a megyé ben a jobbágyfelszabadítás után /Kilenc falu történeti statisztikai vizsgálata/ /Agrártörténeti Szemle, 1968. 1-2. sz./ Minthogy országosan nem állapitható meg, mekkora földterületet birtokoltak a polgári kor kezdetén a volt úr­béresek, a szerző kilenc különböző jellegű zalai falut vizs­gál meg, főleg az úrbéri elkülönitési perek és a tagositás előtt készült /1853 és 1864 között hitelesitett/ felmérési birtokkönyvek és a tagositás utáni állapotot feltüntető /1856 és 1868 között hitelesitett/ kiosztási birtokkönyvek adatai alapján. Ezekből ugyanis kitűnik, mekkora volt az úrbéres telki állomány, mekkora az irtásföldeké, mekkor az egy telkes kisnemeseke, és mekkora a földesuraké. Zalanémet falu kivételével nincs adatunk a szőlők megosztásáról. A dolgozat egyebek között 19 táblázatban mutatja be a telki földek, maradványföldek, irtásföldek nagyság szerinti megoszlását és ezek viszonyát egymáshoz. Külön táb­lázatot szentel az egytelkes nemesek birtokviszonyainak, amelyből az derül ki, hogy az egytelkes nemesek jelentékeny része lényegesen szegényebb volt a középparasztoknál. -oOo-

Next

/
Thumbnails
Contents