Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között / 627–681. o.

- 655 ezeket a hajdúk, ha tettenérték, bekisérték a városházára, Hoffmann Ferenc pesti obsitos katona is csak egykori strázsamesteri rangjának köszönhette, hogy elvett kártyáját, amellyel a sarlósi vásáron "Haszárd játékot jáczani tapasztaltatott", visszakapta, azzal az intéssel, "hogy azt a szegény együgyű népnek tsalására gyakorolni ne próbálná

f! többet /190/. Kockázásért került biróság elé Banyák László, aki eladott egy gömöri embernek egj pár csizmát, majd viszszanyerte kockán, végül pénzét is elnyerte /191/. Nem tudjuk, hamisan játszott-e. Az odasereglők közül nem hiányoztak a fiatal nők, köztük cigánylányok sem, a vásáriakkal, de főleg a katonákkal "társalkodván, kétség kivül testi kívánságoknak engedvén és parázna életet viselvén" /192/. Mellettük még a koldusokat kellett ellenőrizniük a hajdúknak; csak helybeliek koldulhattak, akik a város pecsétes Írásával ellátva igazolták, hogy listába vette őket a magistratus. Vásárok alkalmával természetesen nem lehetett megakadályozni a jó kereset reményében érkező énekes és egyéb koldusok beszivárgását. A vásáron elfogott, s a hajdúk által behajtott "rossz tévőket" a vásár befejeztével botbüntetésre, pálcára Ítélték, majd az uccákat tisztíttatták velük, ami egyébként a cigányok feladata lett volna. Kezdetben a vásár állásán összegyűlt trágyát a lakosság hordta el, és használta fel, de mivel ebből sok veszekedés támadt; 1823-tól a város takaríttatta el és használta fel földjein /193/. A pecsenyesütő kofákról már a nagyböjt ismertetésénél volt szó. Vásárok alkalmával forgalmuk megnövekedett. A tűzbiztonsági előírások megtartására /parázs ki- és hazavitele, kerítés tétele a sütő köré, szeles időben egj csöbörben viz állandó kéznél tartása /194-// ugyancsak a hadnagynak kellett felügyelnie. Az országos vásárok mellett a hetivásárok is gondot okoztak a város hadnagyának. Idejük a kedd és péntek volt, a szombat és a vasárnap pedig a zöldség és gyümölcsvásáré /195/. Héti vásáros napokon a hadnagy feladata lett az erre rendelt zászlócskát a városháza ablakán kifüggeszteni, télen 10, nyáron 9 óráig kifüggesztve hagyni, annak jeléül, hogy addig a kofák és kereskedők a publicum előtt nem vásárolhatnak. Mészárosokat, pékeket, kenyérsütőket ellenőrzött, hogy megvan-e áruik megszabott súlya, kötelessége volt a kocsin hozott hal árát "maga mellé vett személlyel meg-szabni", és ellenőrizni, azon az áron adják-e /196/. A kenyérsütő kofák nemcsak a piacon árultak, de Pestre is vitték kenyerüket, mivel jobb árat kaptak érte, a tanács ugy rendelkezett, hogy csak azok vihetnek árut Pestre, akik a helybeli piacon is árulnak /l97/. Maguk sütötte termékeiket a panes

,